A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Labádi Lajos: Szentes az 1861. évi alkotmányosság idején

Szentes az 1861. évi alkotmányosság idején LABÁDI LAJOS (Szentes, Csongrád Megyei Levéltár) Az 1850-es évek végén a Habsburg-birodalom területén mind erőteljesebbé váló demokratikus és nemzeti mozgalmak nyilvánvalóvá tették a nyílt abszolutisztikus kormányzati rendszer válságát. Az olaszországi háborúban elszenvedett súlyos vereség következtében az uralkodó kormányzati változtatásokra kényszerült, amelyek Magyarországot is érintették. 1860. március 30-án felmentette Albrecht főherceget főkormányzói állásából, s helyébe a magyar származású Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki. Ferenc József ezzel a személycserével a Magyarországgal szemben eddig alkalmazott politika megváltoztatása, vagyis a Bach-rendszer lebontása mellett döntött. A kinevezést tartalmazó legfelső kézirat megszüntette az ország közigazgatási egységét megbontó helytartósági osztályokat, intézkedett az Összpontosított Helytartóság Budán történó' felállításáról, továbbá kilátásba helyezte a korábbi megyei és községi önkormányzati testületek helyreállítását, valamint az országgyűlés összehívását. Mindezek megerősítést nyertek az 1860. október 20-án kibocsátott ún. Októberi Diplomában, amelyben az uralkodó újraszabályozta a birodalom közjogi viszonyait, ígéretet tett, hogy a törvényhozás jogát ezentúl az országgyűlések és a birodalmi tanács közreműködésével gyakorolja. Elrendelte az országgyűlések összehívását, a Magyar Udvari Kancellária és a Magyar Helytartótanács visszaállítását. Fölmentette hivatalából Benedek Lajos táborszernagyot, és kinevezte báró Vay Miklóst magyar kancellárrá. Az országgyűlés összehívása mellett engedélyezte a hagyományos megyei és községi szervek helyreállítását. A megyék élére alkotmányos főispánokat nevezett ki.

1 1. Az önkormányzati testületek megalakítása Az Októberi Diploma kibocsátása után megkezdődött a megyei önkormányzati szervek helyreállítása. Az ezzel kapcsolatos Csongrád megyei előértekezleteken —• melyeken már az új főispán, Tomcsányi József elnökölt — a meghívottak kinyilatkoztatták, hogy csakis az 1848: 16. és 17. tc.-ek szolgálhatnak kiindulópontul. Ennek megfelelően az 1848. évi megye tisztikar és Bizottmány részvételével tartották meg az 1 A korszak áttekintéséhez lásd: Megyei alkotmányos mozgalmak 1860. október 20-tól 1861. április 2-ig. Pest, 1861.; Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1848—1865. Bp. 1922.; Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965.; Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860—61). Bp. 1967.; Magyarország története VI/1. Az abszolutizmusra vonatkozó rész Szabad György munkája. Bp. 1979. 277