A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Zombori István: Szeged visszafoglalásának visszhangja Spanyolországban (1683–1688)

A győzelmek híre fölött érzett öröm és az ezt követő ünneplés egyszerre volt hagyományos vallási ceremónia és hivatalosan szervezett állami ünnepség, továbbá tagadhatatlan, hogy nagymértékben társult ehhez a spanyolokra amúgy is jellemző készség a spontán népünnepségre. Harangszó, örömtüzek, körmenetek akadtak bőségesen, akárcsak 1683-ban Bécs fölmentése alkalmából. Természetesen az ünneplések kitértek az elesettekre is, miséket mondattak a csatában meghalt katalán hősökért, gyászszertartást rendeztek részben a rokonok, részben a város elöljáróinak közreműködésével. A hivatalos szertartások teli voltak vallásos buzdítással, lelkesítő szólamokkal, amelyeknek végső mondandója a kereszténység ellensége felett aratott közös győzelem dicsőítése volt. Egyúttal biztatást is tartalmaztak a Szent Háború további folytatására, végső célként a török birodalom és az egész iszlám világ elpusztítását jelölve meg. A barcelonai ünnepségek az ország egyéb részein is hasonlóképpen folytak. Buda visszafoglalásának híre 1686 szeptember végén érkezett meg az előbb említett központokba. A távolságtól függően azonban az ünnepségekre a belső területeken gyakran csak 1686 végén vagy 1687 elején kerülhetett sor. Barcelonában nemcsak 1686 végén, hanem 1687 során is mindvégig a magyar hadszíntér eseményei jelentették a legfőbb híreket. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy a városban csaknem hetente megjelent egy kiadvány, amely „Általános európai hírek" címen a történteket, ismertette, de az „Európa" szó itt megtévesztő, mert gyakorlatilag kizárólag a magyar eseményekről van szó.

3 Az említett rendszeres kiadvány mellett azonban több önálló kis füzet jelent meg, amely a keresztény seregek győzelmeit és harcait mutatta be.

4 Ezek kitértek az egyes helységek elfoglalására, Erdély visszavételére és a nagyharsány i csatára is. 1687-ben már Buda visszafoglalásától bizonyos távolságra lévén megjelentek az első összefoglaló nagyobb művek és kötetek is, amelyek nemcsak a Buda körüli harcokat, hanem egész Magyarországot bemutatják. A Magyarország iránti érdeklődés 1688-tól kezdett csökkenni, nem utolsósorban a helyi nehézségek fokozódása miatt, amit a spanyol—francia konfliktus kiújulása okozott. Ezzel együtt 1688-ban még számos olyan müvet regisztrálhatunk, amelyek Barcelonában jelentek meg és amelyek még mindig a keresztény sereg magyarországi harci sikereiről számoltak be. Ezek hangját vizsgálva elmondhatjuk — és ez általános érvényű megállapítás —, hogy a „kötelező" öröm és elismerés mellett ezek az írásművek mindig az uralkodó Habsburg-házat dicsérik és általában a magyar ügyek megítélésében a bécsi udvar hivatalos véleményét tükrözik. A keresztény seregek nagy győzelmei, Belgrád visszafoglalása, illetve a sereg mind merészebb előrenyomulása déli irányban, hozzájárult ahhoz, hogy az 1680-as évek végére a spanyol kiadványokban fölelevenedik a középkori szent háború, a „Guerra Sagrada" ideája, azaz már Jeruzsálem és a Szentföld visszavívását emlegetik, amely közös feladat az egész kereszténység számára. A kiadványok egyik fő vonása, hogy szerzőik — akár név szerint jelölik magukat, akár névtelenségben maradnak — állandóan azt hangoztatják, hogy az események igaz, valósághű ábrázolására törekszenek. Valójában igen elfogultak a keresztények javára és a törökök ellen. Fő törekvésük — mondhatnánk fő rokonszenvkeltő módszerük, — hogy a törököt igyekeznek nevetségessé tenni, hasonlóképpen szövetségeseit is, pl. Thökölyt, ugyanakkor a keresztény seregek hősiességét, vitézségét az egekig magasztalni. A kiadványokból látható, hogy Magyarország jövőjét, de már jelenlegi helyzetét is igen rózsásnak látják, mindezt a Habsburg sas szárnyainak védelme alatt. Meg kell még jegyezni, hogy a törökkel szövetséges Franciaország 3 Nuevas générales de Europa 4 Progresos maravillpsos de las armas imperiales 235