A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Zombori István: Szeged visszafoglalásának visszhangja Spanyolországban (1683–1688)

megítélése — éppen az előbbi politikai kapcsolat miatt — a spanyol kiadványokban igen negatív : a franciák mint a béke és Európa nyugalmának fő megrontói jelennek meg. Természetes, hogy a hírek csúcspontját Buda elestének ténye jelentette, ez tükröződik a forrásokban is. A barcelonai anyagban 1686 végén találjuk meg Szeged visszafoglalásának hírét, amely — mint a többi külföldi forrásban — szinte mindenütt egyedül szerepel az ugyanazon a napon visszafoglalt Pécs említésével. Szeged bevételének első híre ugyanabból a forrásból származik Barcelonában is, nevezetesen a bécsi spanyol követ hivatalos jelentéséből.

5 A Magyarországról jövő hírek másik központja maga a királyi udvar, s az ezzel kapcsolatban álló városok és kiadók sokasága. Sajátos a helyzet, mert Spanyolország hivatalosan nem vett részt a török elleni háborúban, sőt ellenezte azt, hisz Franciaország támadásától tartva a Habsburg erőket nem a török, hanem inkább a nyugati hadszintérre kívánta koncentrálni. Spanyolországból, elsősorban Kasztíliából kb. 400 spanyol önkéntes vett részt Bejár herceg vezetésével, Katalóniából kb. 300. Spanyolország katonai erejéhez és európai nagyhatalom jellegéhez képest ez jelentéktelen erő, azonban a török felett aratott győzelmének hírére az érdeklődés a fővárosban és az ország belső részeiben is egyre nagyobb lett. A Madridban megjelent számos kiadvány, a Napló, Beszámoló, Folytatólagos történetek, Igaz beszámolók stb. címet viselte.

6 Ezek a kiadványok szintén a hivatalos, elsősorban Bécsből érkező jelentésekre épültek, de mire ezek a népszerűsítő változatba kerültek, az eredeti hírek sokat torzultak. Vagy úgy, hogy bizonyos adatok elmaradtak, vagy oly módon, hogy más forrásból származó hírekkel kiegészültek. E téren elsősorban azt kell hangsúlyozni, hogy Spanyolországban rendkívül nagy hatást gyakoroltak az Itáliából érkező hírek és kiadványok, ezért a magyarországi hadszíntér eseményeit is nem egyszer itáliai művek nyomán módosították. A kiadványok sokszor már a címben megjelölik forrásukat, rendszerint a legfrissebb postahíreket.

7 A Madridban megjelent alkalmi és időszaki kiadványok közül a legtöbb Sebastien Armendariz nevéhez fűződik.

8 Szeged visszafoglalása kapcsán mi most 1687-ben megjelent alkalmi kiadványát szeretnénk ismertetni.

9 A kiadvány tulajdonképpen két füzetet foglal magába : az első füzet a császári seregek által visszahódított Magyarországot, illetve Horvátországot írja le — részben földrajzi szemszögből, részben a katonai események szempontjából, — a második rész azon területeket és helységeket ismerteti, amelyek Magyarországon, illetve Szlavóniában a török kezén voltak. Nem kell csodálkoznunk az eddig elmondottak után, hogy a szerző túlságosan pontos ismeretekkel nem rendelkezik Magyarország földrajzi, politikai, közigazgatási berendezkedéséről. Az általa használt földrajzi beosztás két részt ismer Magyarországról : Alsó- és FelsŐ-Magyarországot. Alsó-Magyarország helységei nála a következők: Esztergom, Tata, Pápa, Veszprém, Buda, Pest, Simontornya, Pécs, Siklós, Dárda, Kaposvár, Palota, míg FelsŐ-Magyarországon Hatvan, Kalocsa, Szeged, Csanád, Tokaj, Patak, Regéc, Fülek, Ungvár, Szolnok, Szarvas, Arad, Szécsény nevét említi, 5 Molas Ribalta, i. m. 36. jegyzet. 6 Continuata Historica, Diario, Reláción stb. vö. Buda Expugnata II. 921—931. 7 Uo. 945. („...que trajo el ultimo Correo de Flandes;" „...por el Correo de Francia") Az itáliai hatásra Id. uo. 924., ahol külön is említik Fajardo y Azevedo, Antonio: Varios romances escritos a los successos de la liga sagrada ésLardito, Juan: História del estado présente delImperio Ottomano с művét. 8 A Buda Expugnata kötet a „Nuevas Singulares del Norte у otras partes de Europa" és a „Noticias ordinarias y extraordinarias 1683—1689." kiadványokat említi. II. 948. 9 Armendariz, S. 1687. Ezt említi Köpeczi Béla is: 1976. 259. 236