A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Zombori István: Szeged visszafoglalásának visszhangja Spanyolországban (1683–1688)

Ha a Szegeddel kapcsolatos híreket nézzük, akkor itt is főleg az újságok, röplapok említhetők elsőként. A város nevét általában Pécs, Eszék, Siklós nevével említik együtt. Szegedről kiemelik, hogy fontos erőd és kereskedelmi központ a Tisza—Maros találkozásánál, sólerakóhely és komoly átkelőpont a folyón. Sok forrás azonnal rámutat az 1552-es szegedi veszedelem egykori eseményeire, és arra is, hogy ennek kudarcát a fegyelmezetlenség és a fékevesztett rablás okozta. Az ostrom kapcsán említik az 1686 januári és áprilisi támadásokat, majd beszámolnak a szeptember—októberi eseményekről. Igen tájékozottak a beszámolók, említik Heissler, Mercy tábornokok nevét, kitérnek de la Vergne halálára és Wallis szerepére. Méltatják a zentai ütközet jelentőségét, és hogy ennek következménye volt a város további harc nélküli feladása. A források némelyike rámutat, hogy Temesvár, Belgrád elfoglalása szempontjából Szeged bevétele rendkívül fontos volt. Általában elismerően szólnak a szegedi várról, amelyet erős falú, vizesárokkal jól megerősített erődnek mondanak. Az írott források gyakran mellékeltek metszeteket, így többször ábrázolták Szegedet is. Sajnos ezek java része nem, vagy alig tartalmazott tényleges információt, mert készítőik fiktív elemekkel dolgoztak. A képek hátterébe pompás hegyeket festettek, a Palánk rozsevédmüi hatalmas, kőből készült csillagbástyás erőddé alakultak, ráadásul rendszerint a Palánk mint külső vár jelent meg és benne a vár holmi fellegvárként. E tanulmánynak nem feladata, hogy a tucatjával ismert német, olasz kiadványokat külön-külön ismertesse. Helyette spanyolországi példákkal szeretné bizonyítani a hír elterjedésének gyorsaságát, illetve a Szegedről szóló adatok pontosságát. Az irodalmi jellegű művekkel (versek, drámák stb.) e helyen nem kívánunk foglalkozni. Már az első pillanatban megállapítható, hogy a hírek Spanyolországba érkezésének két nagy centruma alakult ki : az egyik a királyi udvar és az azzal közvetlen összeköttetésben álló szellemi központok. Ide sorolhatjuk Madridot és érdekes módon Sevillát. Ezeken a helyeken a vizsgált időszakban számos kiadvány, önálló kötet jelent meg, amelyekre később részletesen kitérünk. A hírek beérkeztének és a spanyol közvélemény tájékoztatásának másik jelentős központja az Ibériai félszigeten Barcelona és egyáltalán Katalónia volt. E terület vizsgálatánál szerencsés helyzetben vagyunk, mert az idevonatkozó kutatásokat az elmúlt időszakban elvégezte Molas Ribalta professzor és e tekintetben az ő megállapításaira támaszkodunk.

2 Barcelona, ez a nagy kereskedőváros már 1683 óta egyre növekvő érdeklődést mutatott a magyar ügyek iránt, ami egészen 1688-ig megfigyelhető a korabeli sajtóban és a helyi kiadványokban. Elmondhatjuk, hogy semmiféle más európai esemény nem váltott ki ekkora érdeklődést, még az angol forradalom sem. Legföljebb a Katalóniát közvetlenül érintő francia támadások híre és visszhangja hasonlított hozzá. A meleg érdeklődésben annak is vitathatatlan szerepe volt, hogy kis létszámú katalán önkéntes csapat is részt vett a magyarországi háborúban. A jelzett öt év alatt mintegy 50 kiadvány jelent meg Magyarországról. E téren jelentős hatást fejtett ki az az alapvetően közös érzés, amelyről már korábban említés történt: az évszázados keresztény—mór háború, amely rokonszenvezővé tette őket minden hasonló konfliktus iránt, még akkor is, ha ez egy olyan távoli országban történt, mint Magyarország. Ehhez a rokonszenvhez kétségtelenül hozzájárult, hogy a spanyol trónon lévő Habsubrg uralkodó ugyanazon családnak tagja — és így rokona —, mint aki Bécsben és Magyarországon is uralkodott. 2 Molas Ribalta, Pere: La guerre d'Hongrie... Gépelt kézirat, amelynek elküldéséért ezúton mondok köszönetet a szerzőnek. Ez a kézirat a Buda visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából Budapesten (1986. szept 1—2-án) rendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadás anyagát tartalmazza. Remélhetőleg ez is meg fog jelenni a konferencia tervezett kötetében. 234