A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Orbán Imre: Adatok Árpád-házi Szent Margit tiszteletéhez

4. Szent Margit képe a krakkói Domonkos-családfáról [Marék Torzewski OP fölvétele] domonkosok térítő, világosságot vivő szerepére utal, s éppen ezért a középső mesteralak, a fényt jelképező ezüst színű, míg a másik kettő mintegy szétnyílva s utat adva a világosságnak, fekete. A címeren a rend rangját jelző bíborosi kalapot, pápai tiarát és püspöki süveget helyeztek el. A fa bal oldalán világi előkelőségek: katonák, hercegek, királynők, királyok és császárok sorakoznak. A fa külön kiemeli D. Leonora Gusman és XI. Alfonz kasztiliai király házasságát, mely megnyitja a Szent Domonkos rokonságába tartozó uralkodók sorát. A katonák természetesen páncélban vannak és kezükben kardot tartanak, míg a hercegek, királyok és császárok különbözőségükre utaló uralkodói jelvényeket viselnek. A hercegek rangját egy sapkaszerű, míg a királyokét nyitott korona és jogar jelzi. A császárok fejükön zárt koronát hordanak, kezükben kardot és országalmát tartanak. Az alakok öltözködésükben a XVII. század elejének divatját követik. A képet valószínűleg nem egyetlen mester készítette, mivel az utolsó két alakot, III. Ferdinándot és Izabellát kísérő szöveg nem az eddig jellemző reneszánsz betűkkel, hanem neogót írással került a képre. Jobb oldalt foglalnak helyet a rend kiválóságai, életük legfontosabb mozzanataira utaló jelképeikkel. A szentek, valószínűleg a hivatalos kanonizációra utalva, glóriát viselnek, míg a többiek feje fölül ez a dicsfény elmaradt. A felső három sorban a rend legnevesebb és legmagasabb egyházi tisztséget elért tagjai : püspökök, pápák, bíborosok láthatók, s rögtön utánuk következik a sorban a mi Margitunk is (B. MARGARÉTA HUNGARICA 1270), egyszerű domonkos ruhában. Két fő attribútumával szerepel, a rangjára utaló koronával és egy könyvvel, melyből éppen olvas. Ez a megjelenítés beleillik a Szent Domonkos-fákon megfigyelhető ábrázolások sorába. Hasonló módon jelenik meg más képeken. így például a XV. századi berni festményen vagy az 1472-ből való londoni metszeten stb., azzal a többlettel, hogy 217