A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Orbán Imre: Adatok Árpád-házi Szent Margit tiszteletéhez

ezeken mellette látható a kettős keresztes magyar címer is. Margiton kívül még két, nála népszerűbb női domonkos szent foglal helyet a bemutatott képen, Montepualcianoi Boldog Ágnes és a XIV. század nagy misztikusa, Sienai Szent Katalin. Viszont más magyar vonatkozású és ugyancsak boldog emlékezetű domonkossal : Magyarországi Pállal, Magyarországi Boldog Ilonával vagy Árpád-házi Boldog Erzsébettel nem találkozunk e képen. A kép fölső részén Mária látható a kis Jézussal. Jézus a világiaknak koronát, jogart és kardot nyújt, míg Mária a rendnek, mely igen sokat tett népszerűsítéséért, rózsafüzért ad. A Mária feje fölött lebegő angyalok mennyei dicsőségét jelző koronát tartanak. Ugyancsak itt maradt fönn Árpád-házi Margitnak egy másik, ez ideig nálunk szintén ismeretlen ábrázolása. Egy nagy alakú festményről van szó, mely ma is a kolostor első emeleti folyosóján látható. A XVII—

XVIII. század fordulóján készítette valószínűleg Kazimierz Gisawski szerzetes, barokk stílusban. A kép azért is jelentős, mert a már említett wesseni szentképen kívül itt találkozunk Margit életéből vett jelenetekkel, számszerint kettővel: 1. A szigeten Margit egy kútból kimentett lányt az édesanya imádságára föltámaszt. Háttérben a Duna és budai épületek láthatók. Ilyen csodáról a magyar lengedában nem olvashatunk, de a kolostorban Ágnes 5. Szent Margit csodája (XVIII. század, Krakkó) [Marék Torzewski OP fölvétele] 218