A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Orbán Imre: Adatok Árpád-házi Szent Margit tiszteletéhez

Szent Margit vélumát (apácafátyol) hozták a királynak... Ekkor a király azonnal izzadni kezdett, s hitték, akik akkor ott voltak, s ma is hiszik, hogy a király úr megszabadulása a vélum alkalmazása miatt és Szent Margit érdemeiért volt".

32 Úgy tűnik, erre a sajátságra külföldön is fölfigyeltek. Az előzőekben már láttuk, hogy e gyógyító szerep a későbbi időkben Magyarországon sem idegen szentünktől, és a XVII. századból, igaz, csak Pozsonyból vannak erre adataink (pestisjárvány megszüntetése, Margit-víz készítése). Ugyancsak pozsonyi egy ide kapcsolódó, 1769-ben Pozsonyban kinyomtatott imádság, mely az itteni klarissza kolostorban lévő Margit-ábrázolása alapján készült szentkép alatt olvasható : „Oh Dűcsősseges fzűz Szent Margit Afzony Magyar Orfzágnak Gyönyörűséges Drágalátos Gyöngye Magyar orfzághi Negyedik Béla Királynak Szerelmes Leánya, hideg lelésben lévőknek Kiváltképpen való Patrónáia, és á kik téged igaz Hittel Aitatossan Segétségül hinak. Akár minemű Betegségekben és Halálos fzorongatásokban is fzoktad Segéteni. Kőnyőrőghi érettünk Bűnösökért Orfzágunkért és az Egész Kereszténysigért. Amen."

33 De megőrizte emlékét a már többször említett litániánk is : „Ki halálos hideglelésben lévőköt életre térítettél. Könyörögj érettünk." Érdekes és fontos adatok vonatkoznak Lengyelországra, ahol szintén a domonkos rend révén kezdték megismerni Margitot. Tisztelete már a korai időktől biztosnak látszik a rend e jelentős keleti tartományában. Azon túl, hogy az itteni kolostoroknak is értesülniük kellett a szentté avatási eljárásokról, terjesztette hírét az is, hogy Lengyelországban élt IV. Béla király két másik lánya, Jolán és Kinga. Boldog Kinga itt keletkezett legendája meg is emlékezik Margitról : „Margaréta seculum et omnes pompas ejus perosa, Ordinem praedicatorum in monasterio sanctimonialium Budae professa, dum annum decimum (sic) octavum ageret, morte immatura sed salutari assumpta est". Margit életének példáját annyira fontosnak tartotta a rend, hogy legendáját 1610-ben Vilnoban lengyelre is lefordították. Ebből az időből (1608) maradt fönn egy, ez ideig Magyarországon ismeretlen Margit-ábrázolás. A krakkói domonkos kolostor folyosóján látható Szent Domonkoscsaládfáról van szó, melyen a mi Margitunk is szerepel. A geneológiai fák általában a rendhez tartozó, boldog emlékezetű rendtagokat ábrázolják. Ez a kép azonban eltér ettől a szokástól. Maga a fa nem is Domonkosból fakad, hanem nagyapjából (DON RODRICUS NVGES GVSMAN AVVS B(eati) D(omi)NICI), s rögtön két ágra szakad. Don Rodricus fölött láthatjuk a rend címerét, egy alul lekerekített, haránt osztásos dobor pajzsot, mely két, enyhén ívelt ékformában összefutó vonal három részre oszt. Az így keletkezett három mesteralak közül a középső csúcsán láthatjuk a Domonkoshoz kapcsolódó csillagot, alatta ugyanabban a mezőben szájában égő fáklyát tartó kutya (dominicanus, Domini canis, canes Domini) címerképet. Ez a 32 MEV I. 299—300. 33 Imádság Szent Margithoz Pozsony, 1769. Az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdona. 216