A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

A tárgyak egy része épen, de funkció nélkül áll régi helyén a kamrában. Ilyenek a lisztszita, a lekvárkavaró és a bekötetlenül maradt, demizsónnak való üvegek. Harmadik része más funkcióban használatos, mint például a csirkeitatóként szolgáló öntöttvas lábas. A bútorok között is utolérhetjük ezt a funkcióváltozást. Az ,,öregszülőktől maradt hokedli" rakodó hely lett a spájzban, a szülők szekrényéből ól- és istállóajtót csináltak. A ,,sublat" helyváltozásai szerepváltozást is jeleznek. 1944-ben a szobából a konyhába, majd a kamrába került, napjainkra pedig nyomtalanul eltűnt. A sokat használt, funkcióváltozáson átment, illetve funkció nélkülivé vált tárgyak nagyobb része a melléképületekben és az udvaron található. Cserépedények közül nagyobb mennyiségben és legtovább a köcsögöket használták. ,,Szélké"-hö\, mázas, nem tűzálló edényből maradt néhány napjainkra. A még ép mázas köcsögöt keresztlányuk kérte el dísztárgynak. A kádárkészítette tárgyakat a paraszti háztartásban és gazdaságban is használták. A vizsgált családban volt káposztáshordó, famozsár, sózó- és dagasztóteknő, véka, boroshordók és köpülő. Ezekből a vizsgálat idején néhány hordó van még. Az apa idejében rövid ideig szőlejük volt. A famozsárt a pesti rokonok vitték el 7. A spájz polcai 153