A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

8. A kamra egy része. A fényképeket Vincze László készítette. dísztárgynak. A többi elpusztult. Egyedül a sózóteknőt pótolták, disznóöléskor máig is használják. Két tárgy, egy köcsög és egy köpülő jelzi a hetvenes évek óta tartó folyamatot, amellyel a használati tárgyakat a tanyáról dísztárgynak viszik a városba. A fémedények közül az előző nemzedéktől máig változatlan funkcióban a tepszik maradtak meg. Az öntöttvas lábasok többségét használaton kívül a galambpadláson gyűjtötték össze. A Faragó Mátyás következtetése szerint 102 éves tanya az idős korú házaspár életében elindult az enyészet útján. A tanya gazdája tudja és ki is mondja, hogy „a rokonságban mindenkinek van olyan lakása, háza, hogy nem gyünne ide". Tehát a tanyát végső pusztulása közben mutattuk be. (Adatközlők: Faragó Mátyás sz. 1902., Faragó Mátyásné Gyuricska Eszter sz. 1909. „Házi" lektor: Csépai Jánosné Atkári Anna sz. 1924. A tárgyleltár 1987 augusztus—szeptember hónapban és 1988 április—júniusban, a fényképek 1988 áprilisában készültek.) * Kollát Mária szintén 1987 nyarán készített tárgyleltárt egy csongrádi tanyán, Dósa Istvánéknál.

17 Ők ugyan távolabb élnek a várostól, mint Faragó Mátyásék, de mivel Dósáéknak 6—7 kat. hold tulajdonuk volt, a két házaspár azonos gazdaságitársadalmi rétegbe sorolható, egy korosztály tagjai. A tárgyak hasonló száma F. M. 875 és DJ 802. is ezt igazolja. A Juhász Antal

18 tárgy leltáraival végzett összevetés (4—5. táblázat) alapján X7 Kollát Mária (é. n.) 1—22. 18 Juhász Antal 1975. 157. 154