A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

gondolata.

49 A Vörös Hadsereg parancsnoksága is ellenezte volna. Két adatunk van csupán erre vonatkozóan. Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérése ellenére nem engedélyezték szükségpénz kibocsátását.

50 A másik adat a szekszárdi utalványjegyek kibocsátásának történetében bukkan fel:... „Aváltójegy-kibocsátás miatt a lakosság részéről nem érkezett fellebbezés, azonban a hirdetményeket figyelemmel kísérő szovjet városparancsnokság, értesülve a képviselőtestület szándékáról, kifogást emelt a szükségpénzek nyomása ellen és megtiltotta kiadásukat."

51 A január 31-i keltezésű pénzek mégis megjelentek az éppen a helyszínen tartózkodó magas rangú magyar politikusok közbenjárásának eredményeképpen, de felsőbb törvényes hatóság engedélye nélkül. A fegyverszüneti egyezmény közzététele után mindenképpen változik a kép Szegeden mind a sajtó, mind a hatóság részéről. A sajtóban több magyarázó és népszerűsítő cikk jelenik meg a pénzügyekről. Hivatalos intézkedés is történik. Az 1945. február 3-án 11 fő részvételével megtartott tanácsülésen Dénes Leó helyettes polgármester többek között „ismertette, hogy a városban az oroszok által kibocsátott pengőt csak diszázsióval fogadják el sok helyen a régi kibocsátású papír és fémpénzeket a lakosság visszatartja, ennélfogva aprópénz hiánya miatt a gazdasági vérkeringés zavarokat szenved. Minthogy a forgalomban levő, vörös hadsereg által kibocsátott papírpénznek éppolyan nagy és jó értéke van, mint a korábbi kibocsátású magyar pénznek, vagy pedig a rubelnek, ennélfogva a tanács felkéri a püspököt, a tankerületi főigazgatót, a pártok vezetőit, hogy felvilágosító beszédek tartásával a lakosságot a forgalomban levő összes pénzek értékállandóságáról és egyforma jóságáról tájékoztassák."

52 A jegyzőkönyvet egy kivételével mindenki aláírta. A tanácsülést követő napon el is készült a levél, amelyet a Független Kisgazdapárt vezetőségének, a Magyarországi Szociáldemkorata Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt Szegedi Szervezete, valamint a Szakszervezeti Bizottság vezetőségének küldtek el: „Felelőtlen elemek a vörös hadsereg által kibocsátott magyar pengő, rubel értékállandóságát igyekeznek aláásni és ezzel a gazdasági vérkeringésben zavarokat okozni. Az elmúlt világháborúban is a spekulánsok és hazánk ellenségei a határokon kívülről is igyekeztek a rendet, konszolidációt, helyreállítást mindenben megakadályozni és akkor is egyik fegyver kezükben az akkor forgalomban levő pénz értékállandóságának aláásása volt. (:kék pénz, fehérhátú pénz:) Sikerült is különösen a falusi lakosságot félrevezetni és zavarokat okozni, pedig jól emlékezhetünk rá mindannyian, hogy semmi komoly alapja nem volt. A lélektelen aknamunkának eredményeként a hozzám benyújtott jelentések szerint a gazdatársadalom, sőt a város kereskedőtársadalmának egy része is vonakodik elfogadni az orosz hadsereg által kibocsátott papírpénzt, illetve azt csak diszázsióval fogadja el. A magyar hatóságok által kibocsátott papír és fémpénz eltűnt a forgalomból és ezzel a pénzpiacon és a vásárlás terén nagy nehézségek mutatkoznak. A lelketlen aknamunkának mint mindannyian tudjuk semmi alapja nincs, mert mint korábban, úgy most is a magyar állam felel teljes egészében úgy a korábban kibocsátott papírpénz, mint az orosz katonai parancsnokság által kibocsátott papírpénzért és azt mindenkor teljes névértékben beváltja. 49 Lásd 41. sz. jegyzet 50 Rádóczy Gyula 1984. 103. A tervezett pénz kelte 1945. jan. 18. 51 Berta József 1986. 21. 52 CsmL. Tanácsülési jkv. 1945. febr. 3. 365