A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Tóth Ferenc: Makó úrbéri térképei

álló tanyákat, amihez még istálló is tartozik. Ugyanakkor a városi házak 400—600 forintért cserélnek gazdát. Erdei Ferenc szerint: „A makói tanyák elsó' formája az egy fedél alá épült hosszú istálló-tanya. Az egész épület szemmel láthatóan gazdasági rendeltetésű. A szoba legfeljebb 4 méter hosszú és ugyanolyan széles helyiség, a pitvar-konyha pedig még kisebb. Közvetlenül a konyha mellett már az istálló kezdó'dik, s ajtaja nyílik a pitvarból, de csak emberi használatra. Az állatok ki- és bejárására a szabadba nyíló széles ajtó szolgál. Az istálló hossza meghaladja a szoba és pitvarkonyha együttes hosszát : rendszerint 7—8 méter. Az istálló után nyitott elejű »szín« következik, részben takarmányraktározás, részben kocsiállás céljaira. Semmiféle külön tartozéka nincs ennek a tanyatípusnak. Minden egyéb lakó- és gazdasági rész a városbeli házban van."

25 A 18. századi városi életmódtól is idegen a cicoma, a kényelem és a luxus, a tanyai élet pedig kimondottan rideg. Vertics József 1781. évi térképműve felbecsülhetetlen értékű. Hiteles képet kapunk a 18. század végi Makóról, annak topográfiai sajátosságairól, gazdasági övezeteiró'l, a föld birtoklásáról, az urbárium végrehajtásáról. A 18. századi Makó történetének egyik legjelentó'sebb forrása.

26 IRODALOM Barna János—Sümeghy Dezső 1913 Nemes családok Csanádvármegyében. Makó Eperjessy Kálmán 1928 írások a régi Makóról. Makó. Hasonmás kiadás A Makói Múzeum Füzetei: 36. Erdei Ferenc 1937 A makói városi és tanyai parasztház. Tér és Forma, 174-—177., 204—206. Géczi Lajos 1984 Makó utcanevei 1851-ben. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81—1. Szeged, 247— 261. Különlenyomat: A Makói Múzeum Füzetei: 37. Hrenkó Pál 1986 Vertics József, a Viharsarok elfelejtett földmérője. Geodézia és Kartográfia. 119—125. Inczefi Géza 1970 Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környékének földrajzi nevei alapján). Budapest Kelemen Ferenc 1971 A Makói városi tanácsház. A Makói Múzeum Füzetei: 6. Kovács Gyula 1929 Makó város építészete a XVII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig. Makó. Csanádvármegyei Könyvtár: 17. Reizner János 1892 Makó város története. Makó Die Urbariumskarten der Stadt Makó Ferenc Tóth Das Urbárium von Maria Theresia 1767 war der erste Versuch der Saatsmacht, das Verhältnis zwischen den Leibeigenen und den Gutsherren einheitlich und ausführlich zu regeln. Die Durchführung des Urbarialpatents erforderte auch die Feldmessung und kartographische Arbeit. Mit der Feldmessung in Makó wurde der Feldmesser von drei Komitaten (Békés, Csongrád, Makó) József Vertrics (1745—1828) von dem Bistum Csanád, dem Gutsherrn der Gemeinde beauftragt. Seine Arbeit bestand aus zwei Teilen, aus der Grundmessung und der Verteilung. 25 Erdei Ferenc 1937. 205. 26 Itt mondok köszönetet Búzás László helytörténeti kutatónak a latin szövegek fordításáért és lektoromnak, Rózsa Gábor mérnök-muzeológusnak értékes térképészeti tanácsaiért. 230