A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Fejér Gábor: A makói állóorsós borsajtó

lemkieséstől tartott, a folyamatot gátolni igyekeztek

17

. A század második felében a visszaesés még nem érzékelhető, sőt a szőlőterületek nagysága nő. 1781-ben a gazdaságok 68%-ában folyt szőlőművelés, 84%-uk rendelkezett hordóval, s 10%-uk borsajtóval

18

. 1795-ben viszont a tanács már területük elkobzásával lépett fel azok ellen, akik szőlőjük helyére más veteményt telepítenek

19

. Ennek ellenére a parasztok tömegesen vágják ki szőleiket, 1818-ban 4 szőlőterületen összesen 286 gazda

20

, s az újratelepítéssel mindössze 27-en próbálkoznak

21

. A püspök felszólítása is hiábavalónak bizonyult

22

. A feltartóztathatatlannak tetsző folyamat s 1821. évi árvíz pusztítása arra indította a városi tanácsot, hogy intézményesen felkarolja a telepítések ügyét; ez vezetett a lesi szőlők kiosztásához 1835-ben

23

. Ugyanekkor azonban Szirbik Miklós már múlt időben beszél a jól jövedelmező „Szöllő tartás"-ról, s megjegyzi, hogy ,,az itteni szőllőbeli gazdálkodás nagyon kezd tsökkenni", ugyanis „a régi Szollőket is helyenként kivágják, és veteményes földekké formálják".

24 Fényes Elek Szirbik Miklós statisztikai adatait veszi át

25

, míg a múlt század közepéről Palugyay Imre további visszaesést regisztrálhat

26

. A szőlő konyhakertek és gyümölcsösök köztes szórványává szorult vissza, míg a század végi filoxéravésszel addigi termőhelyéről a homokos talajokra került át. A két világháború közötti időszaktól nem jelentős Makó mezőgazdaságában. A szőlőterületek nagyságának változását az alábbi táblázat szemlélteti : Év Területnagyság- Népesség«- ^tSSrt*

6 1715 17,115 1717 3,786 420 0,009 1720 12,786 1734 16,041 1756 23,658 1772 47,099 1779 263,894 1781 49,666 1782 263,894 1836 544,282 1855 314,415 1883 422,688 1923 185,471 1929 198,206 1949 59,405 1969 62,832 1980 14,000 17 Stanislavich Miklós 1741. évi április 23-án Makó várossal az alábbi egyezséget kötötte: „1-ször. A püspök ... átadja Makó városának a 10-ed, 9-ed és a díjak szedési jogát ,valamint a törvény értelmében a földesurat megillető minden javaknak és jövedelmeknek természetbeni használatát. Köteles ezért a város ... [többek közt] 24 akó makói bort ... beszolgáltatni ..." Közli Reizner János é. n. 50. 18 Tóth Ferenc 1983. 27—49. alapján 19 Eperjessy Kálmán é. n. 16—17. 20 Eperjessy Kálmán é. n. 17—18. 21 Eperjessy Kálmán é. n. 17. 22 Reizner János é. n. 133. és 139. 23 Kelemen Ferenc 1947. 24 Szirbik Miklós 1979. 33. 25 Fényes Elek 1839. 147—148. és 1851. 62. 26 Palugyay Imre 1855. 281. 27 Források: 1715: Tóth Ferenc 1982. 6.: 510 kapás. 1717: Borovszky Samu 1896. 318—321.: 112 kapás. Az összeírás a szállásokon tartózkodók miatt nem teljes. 1720: Tóth Ferenc 1982. 6.: 2 900 0,008 4 590 0,010 9 306 0,028 20 000 0,027 25 959 0,012 30 063 0,014 37 141 0,005 35 824 0,006 34 052 0,002 30 073 0,002 191