A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Néprajz - Fejér Gábor: A makói állóorsós borsajtó
A túlnyomórészt a várost övezó' szólőföldek tulajdonosai hegyközségekbe tömörültek, s javaikat csőszökkel őriztették, míg a városi tanács a szőlőhegyeket a hegybíró tisztjén keresztül felügyelte. A megtermelt szőlőből bort készítettek. „Az ide való bor ezelőtt mind veres volt, minthogy a törkölyön meghagyták forrni ; mostmár többnyire mindjárt szűrik, s fejérnek tsinálják" — állapítja meg Szirbik Miklós 29 . Bél Mátyás dicséri a makói borokat. 30 Van adatunk a bornak a Maroson való szállítására 31 , és vevők voltak rá a szomszédos községek lakosai is 32 , jó megélhetést biztosítva ezáltal a szőlőbirtokosoknak. Az alacsony alkoholtartalmú bor eltarthatatlannak bizonyult 33 , amihez a nem megfelelő pincék is hozzájárultak 34 . így az nem tudott versenyképes lenni a hegyi borokkal, melyek árusítását a város kocsmáiban ezért a földesúr a 18. század végén kénytelen engedélyezni 35 . Ettől kezdve csökken az érdeklődés a szőlőtermelés iránt, s a bornak is egyre rosszabb hírét költik 36 . A 19. század végén sikeres kísérlet történt a szőlőnek csemegeszőlőként való értékesítésére, amely mág Németországban is talált piacot, de a borszükségletet behozatalból fedezték 37 . A két világháború között is javarészt borszőlőket termeltek, s kevés csemegeszőlőt, helyi értékesítésre 38 . Ez maradt a gyakorlat napjainkig. A boreladás a város jelentős jövedelmi forrását képezte. Bírója és tanácsa a 16. századtól szabadon intézkedett a kocsma ügyében 39 , az urasággal való viszonyukat az urbárium 40 és a püspökkel létesített kontraktus 41 szabályozta. Arra törekedtek, 381 kapás. 1734: Bohdaneczky Edvin 1940. 46.: 478 fossor. 1756: Bohdaneczky Edvin 1940. 46.: 705 fossor. 1772: Csongrád Megyei Levéltár (-CSML) IV. A. 1.: 1403 1/2 fossor. 7779: Tóth Ferenc 1977. 26.: 672 hold, mérnöki felmérés. 1781: Tóth Ferenc 1983. 9.: 1480 fossor. 1782. Reizner János é. n. 59. : 12 sessió, mérnöki felmérés. 1836: Szirbik Miklós 1979. 25. : 24 3/4 sessió, veteményes földekkel együtt. 1855: Palugyay Imre 1855. 281.: 550 hold 715 D-öl. 1883: Reizner János é. n. 84. : 740 hold. 1923: Bálint Alajos 1926. 22. : 324 kat. hold 1126,5 D -öl. 1929: Dr. Barna János 1929. 102—103. : 347 kat. hold. A Birtoknyilvántartó Hivatal adata. Dr. Barna János szerint a valós érték 80—100 hold lehet. 1949: Dr. Forgó István 1976. 7—8.: 104 kat. hold. 1969: Dr. Forgó István 1976. 39.: 110 kat. hold. 1980: Magyarország Földterülete 1982. 126—127.: 14 ha. 28 Források: 1717: Borovszky Samu 1897. 373. 1756: Tóth Ferenc 1983. 6. 1772: Tóth Ferenc 1983. 6. (1771-es adat). 1782: Erdei Ferenc 1982. 7. (1784-es adat). 1836: Erdei Ferenc 1982. 7. 1855: Dr. Barna János 1929. 19. (1857-es adat). 1883: Erdei Ferenc 1982. 7. (1880-as adat). 1923: Erdei Ferenc 1982. 7. (1920-as adat). 1929: Erdei Ferenc 1982. 7. (1930-as adat). 1949: Dr. Forgó István 1976. 5. 1969: Vágvölgyi András —Gábor Kálmán 1974. 23. 28 Szirbik Miklós 1979. 33. 30 Bél Mátyás 1984. 55. 31 „...a régi makói templom... romjainál, illetve alapja mellett borral megrakott hajót is vezetett és ugyanott boros hordókat is rakott ki a hajóból." Miklós János 60 éves tápéi lakos tanúvallomása 1753. szeptember 25-én a királyi táblai nótárius előtt. Idézi: Eperjessy Kálmán é. n. 1927. 12. 32 Szirbik Miklós 1979. 33. 33 Szirbik Miklós 1979. 33., Fényes Elek 1839. 148, és 1851. 62., Palugyay Imre 1855. 63. 34 „...a köz lakosoknak pintzéik nintseiek, a hói vágynak is, azok is tsekélyen lévén a főidben, nem alkalmatosak." Szirbik Miklós 1979. 33., „...2—3 lábnyinál mélyebb pinczét nem lehet ásni..." Fényes Elek 1839. 147, és 1851. 62. 35 Eperjessy Kálmán é. n. 15. 36 Palugyay Imre 1855. 63. már így ír Csanád vármegyéről: ,,A szőlő tőkéjén buján terem, azonban olly rossz bort ad, hogy közönségesen csak »Karczos«-nak hívják..." 37 Bálint Alajos 1926. 28. 38 Dr. Barna János 1929. 119. 39 Bohdaneczky Edvin 1940. 81. 40 „1550. Esztendőének 36-dik Articulusa szerént szabad légyen a'jobbágyoknak bort árulni Szent Mihály naptól fogva. Szent György napjáig." CsmL IV. A. 1. 41 Kőszeghy László szerződése a várossal 1821. július 3-án: ,,...az uraság az urbariális korcsmáitatás ideje alatt mind a felséges resolutio, mind az urbárium világos értelme szerént sehol egyebütt, csupán csak a vendégfogadókban fog bort méretni ; a község pedig ... urbariális korcsmáitatás ideje alatt csupán hat korcsmát fog bor méréssel tartani." Közli Reizner János é. n. 132—133. 192
