A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig

6. kép. Török Aurél kínálkozó alkalmat megragadtam és a néhai CZIFFRA tanártól fennmaradt becses koponyagyűjteményt speciális tanulmány tárgyává tettem. 1878 ó'szétó'l kezdve a kapott irányeszmék értelmében már nem pusztán csak a koponyák vizsgálatával, hanem a bonczolásra került tetemek speciális ú.n. faji anatómiájával (anatomie des races humaines) kezdettem foglalkozni... A kérdésbe mindinkább belemerülvén figyelmessé lettem a mai anthropologiai búvárlat nagy jelentőségére. E tanulmányom alatt érlelődött meg bennem az eszme, hogy tanszéki működésemből fennmaradt minden szabad időmet az anthropologiai búvárlatoknak szenteljem és elhatározásommá vált, hogy magamat a ,magyar faj' anthropologiai kiderítésére előkészítsem" (38). A 36 éves, nős, családos, kolozsvári élet-szövettan professzor tehát eredeti szakjában való 12 évi működés után keresett kapcsolatot az antropológiával és elhatározta, hogy ezt a szakterületet is elsajátítja. Ennek érdekében 1878-ban részt vett a párizsi világkiállítás alkalmából egybehívott nemzetközi antropológiai kongresszuson, ahol hazánkat képviselte. Ott került kapcsolatba P. BROCA-val, akivel haláláig levelezett. „A párizsi világhírű anthropologiai intézet, valamint a nagy mesterek barátságos buzdítása érlelte meg bennem az elhatározást, hogy szabadságidőt kérve, magamat a nagy mester mellett, életem főczéljául kitűzött nagy munkára, a mindeddig csak hiányosan és legtöbb tekintetben hibásan ismertetett 'magyar faj' anthropologiájára minden irányban előkészítsem, s önálló búvárképen kiképezzem magamat" (37). TREFORT francia nyelvű ajánló levelét (42) augusztus 16-án TÖRÖK már átadta Párizsban, melyben a miniszter kérte, hogy segítsék elő tanulmányait és „bocsássák rendelkezésére a szükséges eszközöket, hogy elérje tudományos célját" (BARTUCZ 1964). BROCA külön levélben hívta meg TÖRÖK-öt, mint külföldi