A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Egy későliberális ideológiakritikus. Vázlat Gáspár Zoltánról

A tömegek lélektana s Az igazságok élete, Leopold Lajos A presztízs, Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe, Rüssel A filozófia alapproblémái (stb.) — mind-mind olvasmányai közt szerepelt.

41 E tájékozódás, mai szemmel nézve, kétségkívül meglehetó'sen vegyes benyomást kelt, de ezen az adott körülményeket ismerve nem lehet csodálkozni. A húszas évek eleje Gáspárnál kiforrottabb, kialakultabb egyéniségeknél is zavarokat eredményezett. A tájékozódás alapiránya azonban így is kikövetkeztethető', s bizonyosnak tekinthető: Gáspár társadalomkritikai munícióval igyekezett ellátni magát. Olvasmányai — legyenek bár egymáshoz viszonyítva ellentétesek, vagy akár egymást kizárók — valamiképpen mind a kritikai vonást erősítették szemléletében. Hogy meddig tanult Budapesten, nem tudjuk. Csaplár Ferenc s Keresztényi Nándor szerint elvégezte közgazdasági kari tanulmányait, ami azt jelenti, hogy legalább 1925-ig bizonyosan Pesten élt. 1924. május 17-én mindenesetre még ő is Budapesten írta alá azt a levelet, amelyet volt tanítványai Buday Árpádhoz írtak, egyetemi ny. r. tanárrá történt kinevezése alkalmából.

42 Az sem kizárt azonban, hogy tovább, akár még évekig is a fővárosban maradt, hisz a diploma megszerzése, mint nemzedéktársai nem kis részénél, neki sem volt sürgős. Állást úgy sem kapott volna. Akárhogy történt is : akár egyetemi tanulmányait húzta el a szükségesnél hoszszabb időre, akár szüleinél, munka nélkül töltötte éveit — tevékenysége 1929 őszéig rejtve marad előttünk. Akkor — már újra Szegeden — a Ferenc József Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdett újabb tanulmányokba.

43 A véletlenek összejátszása folytán egy jelentős nemzedék kezdte meg ekkor Szegeden jogi tanulmányait. Bibó István, Erdei Ferenc, Reitzer Béla, Ádám László, Szomjas-Schiffert György (stb.) ugyancsak ekkor került az egyetemre; Buday György már fölsőbb éves volt, Csikós-Nagy Béla, Szebenyi Endre s mások pedig egy-két évvel később, de még az Ő egyetemi éveiben. A Ferenc József Tudományegyetem ekkor kis egyetem volt, erős jogász túlsúllyal, minden karon legalább néhány jelentékeny professzorral. A jogi kar két legtöbbet nyújtó professzora, a jogelméletet tanító Horváth Barna s a statisztikát s közgazdaságtant előadó Surányi-Unger Tivadar volt — Ők maguk is nem sokkal korábban kerültek katedrára, s a frissebb, korszerűbb szakmai szellemet képviselték.

44 Egyetemtörténeti kutatások híján nem tudjuk, mit adhattak Gáspárnak, de Erdei, Bibó s Reitzer pályájának tapasztalataiból valószínű, hogy neki is Horváth és Surányi-Unger volt az inspiráló — a sok csak vizsgakötelezettséget jelentő tanulmány közt. Horváth és Surányi-Unger munkássága azt sejteti, mint egyetemi tanárok, elsősorban Gáspár szociológiai—társadalomtudományi tájékozottságát erősítették. Tudjuk, Surányi-Ungerrel kapcsolata közelebbi lehetett, a professzor 1931-ben olaszországi ösztöndíjat is szerzett neki (ez azonban, mint Gáspár később megírta, „Teleszky kékceruzájának esett áldozatul").

45 Intellektuális fejlődése szempontjából azonban valószínűleg önművelése, olvasókedve lehetett a döntő. Jogi tanulmányait az 1933/34. tanévben fejezte be, ekkor avatták — 33 évesen — doktorrá is. 41 Kőhalmi Béla. Szerk. 1937. 138—139. 42 A levél dr. Buday Margit ny. főorvos tulajdonában van. Ismeretét neki köszönöm. «Csaplár, 1971.1145. 44 Lisztes László—Zallár Andor, 1971. 45 Kőhalmi Béla. Szerk. 1937. 137. 434