A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Egy későliberális ideológiakritikus. Vázlat Gáspár Zoltánról

3. Az ideológus első közössége; a Szegedi Fiatalok közt Tápay-Szabó László, a Pesti Napló ún. csillagos cikkeinek írója, mint egyetemi magántanár az 1929/30. tanév elsó' félévében „újságíróképző előadássorozatot kezdett".

46 Az elsó' félévben A hír, a második félévben a Községi ügyek a sajtóban címmel tartotta óráit. Az előadásokat Gáspár Zoltán is felvette, s mint később kiderült, ez döntőnek bizonyult élete alakulása szempontjából. „Az alacsony, szemüveges, őszülő professzor a délidőben tartott előadásai végén anekdotákat, regény- és novellarészleteket mondott el, s ezeket két óra alatt kellett megírni és a délutáni előadásán beadni. Tápay-Szabó ezeket az írásokat a következő héten nyilvánosan megbírálta. A legjobb dolgozat íróját felszólította, megtárgyalta írásművének előnyeit, rámutatott a fogyatékosságaira, s mindezekből az egész hallgatóság okulhatott."

47 Ezeken az órákon Gáspár jól szerepelt, feltűnt Tápay-Szabónak is : „tíz évvel ezelőtt — írta később a professzor Gáspárról — volt a hallgatóim között egy vékony, szőke fiatalember. ... Nagyon hamar feltűnt nekem, hogy ez a fiatalember nagyszerű újságolvasó: tízszer annyit olvasott, mint a többi hallgató együttvéve, és amit olvasott, az meg is maradt a fejében. [...] szóval: igen alkalmas anyag volt arra, hogy kitűnő közíró váljék belőle."

48 Nem lehet vitás, a publicista Gáspár itt kapta meg alapképzettségét, itt tanulta meg az újságírószakma alapjait. De nemcsak ez bizonyult Tápay-Szabó óráiban sorsfordítónak. A hallgatóság körében, mások mellett, több későbbi társa s barátja is ott volt. így Buday György a Bethlen Gábor Kör elnöke, az agrársettlement mozgalom elindítója s ideológusa, Ballá Sándor, a kör egyik vezetője, Ádám László, aki később Buday utódaként a kör elnöke (s Gáspárnak is barátja) lett, Berezeli Anzelm Károly, a költő és drámaíró, Reitzer Béla, a Művészeti Kollégium majdani titkára, Szomj as -Schiffert György, a későbbi neves népzenekutató, ekkor a kör tagja stb.

49 A Bethlen Gábor Körben ekkor már — Buday vezetésével, s több, a TápaySzabó szemináriumán résztvevő hallgató közreműködésével — folyt az agrársettlement munka. „Ennek a munkának előfeltétele a felmérés volt, hogy az orvoslás módját meg lehessen találni [...] A szegedi tanyavilág helyzetének vizsgálatához tehát [Buday] munkatársakat keresett, és Tápay-Szabó kollégiumában talált is."

50 Az első felmérések, amelyekben már Gáspár is bekapcsolódott, a sajtókollépiuTi keretében, pontosabban a Tápay-Szabó biztosította publicitás segítségével realizálódtak. A sajtó kollégium munkájában összekovácsolódott (egymást részben már korábban is ismerő) fiatalok jártak ki ugyanis a szegedi tanyavilágba, s rögzítették benyomásaikat. Az elkészült fölmérő cikkeket, személyes kapcsolatai révén, Tápay-Szabó helyezte el a Délmagyarországban, a város liberális napilapjában. Az első cikk, amely megjelent, éppen Gáspáré volt (Mi a tanya és mi a szállás?), — ez 1930. április 20-án látott napvilágot a lapban. Őt április 27-én Ádám László írása (A tanya 1930-ban), május 25-én és 29-én a Szomjas-Schiffert Györgyé (Látogatás Fürtöm Jánoséknál), május 11-én Tömöry Lajosé (Hogyan ruházkodik a tanya), június 8-án Pátriász Istváné (Hatezer mázsa hal a Fehér tóban), június 15-én és 29-én a Buday Györgyé (A városi fiatalság és a tanyák világa; Miért szükséges a tanya helyzet diagnózisa?'), július 13-án a Ballá Sándoré (A tanyai nép lelke), július 20-án megint a Szomjas46 Szomjas-Schiffert György emlékezése szegedi életszakaszáról. Vö. Somogyi-könyvtári Műhely, 1983.2—3. sz. 166. 47 Uo. 48 Tápay-Szabó írását Id. Pesti Napló, 1939. máj. 25. Idézi Keresztényi, 1972. 49 Somogyi-könyvtári Műhely, 1983. 2—3. 166. 50 Somogyi-könyvtári Műhely, 1983. 2—3. sz. 167. 435