A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Művészettörténet - Katona Imre–Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza (1886–1943)

20.) Festmények 20.1 + Memnon szobrok a Nílus felett 1901. (36x48 cm olaj-vászon, a KJM. „selejtállományából" az évfordulóra restaurálva. 20.2 + Tarka borjú 1928 előtt (55X53 cm olaj-vászon, 54. 59. 1. KJM.) 20.3 + A kis muzsikus (?) olaj-vászon, 26x49 cm Dr. JE. tulajdona), 20.4 + Észt leány portréja (?) olaj-vászon 32x41 cm, Dr. JE. tul.) Megjegyzés: Jakó Gézának — feltehetően — még több festménye fog előkerülni, melyek közül az alábbiakról van tudomásunk: 20.5 Ádám és Éva a paradicsomban (kb. 80X110 cm olaj-vászon), 20.6 Csendélet virágokkal (kb. 40x60 cm olajvászon) mindkettő a Csehszlovákiai Párkánynánán (Sturovo). Hettesheimer Berta szíves közlése. 21.) Publikációk (önálló kötetek, folyóiratban megjelent szakcikkek): 21.1 Jakó Géza: Mázas cserepek (2 váza és egy tál fényképe) = Magyar Iparművészet 1913. 26. 49. kép. (ezentúl MI). 21.2 ,,A művész és a szocializmus." Bp. 1919. ismeretlen helyen megjelent mű, közli a Magyar Életrajzi Lexikon I. 792. Bp. 1967. 21.3 „Tennivalók az iparművészet terén." Jakó Géza hozzászólása a nyílt vitához = MI. 1919. 3—5. 21.4 Studien über farbige Glasuren = Keramische Rundschau XXXV/5. 69—71. 1927. feb. 3. (ezent: KR) 21.5 Versuche zur Verbesserung der Töpfertone = KR. XXXV/18. 283—285. 1927. máj. 5. 21.6 Keramische Fabrikationsfehler = Müller und Schmidt, Coburg 1926. 86. o. 21.7 + Keramische Materialkunde (Beschreibung für den praktiker Hilf buch für den Schulund Selbstunterricht ( = KR. XXXVI) 33, 36—38: 633—636., 691—692., 707—708., 723—726., és önálló kötetben: = Theodor Steinkopf Verlag Dresden und Leipzig. 1928. 153. o. 21.8 + Rissefreie Töpferglasur = Keramische Rundschau Verlag Berlin, 1929. 36 o. 21.9 Rissefreies Trocknen von Tonen mit hohem Gehalt an kolloider Substanz = KR. XXXVII/36. 611. 1929. júl. 7. 21.10 Versuche mit Mergelton. = KR. XXXIX/6. 79—82. 1931. feb. 5. 21.11 Engoben färben aus dem Arbeitston für Töpferware = KR. L/28. 357—359. 1932. júl. 14. 21.12 + Eesti savitöösturite kasiraamat Riigi Kunsttööstuskooli, Tallin, 1933. 76 о., 24 á. 21.13 + A művészi kerámia = MI. 1934. 52—62. 21.14 Az agyagáruk ismertetése és gyártása — különös tekintettel az építészeti kerámiára = Pannónia Debrecen, 1934. 260 o. 21.15 Az agyagipar Bp. 1934. ismeretlen helyen megjelent mű, közli a Magyar életrajzi lexikon I. 792. Bp. 1967. Megjegyzés: Jakó Gézának — feltehetően — a berlini „Keramische Rundschau" с folyóiratban még 1930 után is jelentek meg közleményei, és tudjuk, hogy az amerikai „Ceramic Industry" с. folyóirat az angol nyelvterületre is átvett belőlük többet is. — Borszéky F.: Keramische Materialkunde — recenzió az MI. 1928. — 215. oldalán Kézirat lezárva: Szentes, 1986. február 25-én Ein vergessener Keramiker in Szentes: Géza Jakó (1886—1943) Imre Katona—Gábor Rózsa In der Kunstgeschichte der Stadt Szentes sind die Versuche des Kunstgewerbe sowie der Bildkunst von grösster Bedeutung. Es gab kein städtisches Mäzenatentum, die begabten Künstler waren grösstenteils darauf gezwungen, ihre Kunst an einem anderen Ort zu entfalten. Mit seiner künstlerischen und pädagogischen Laufbahn trägt dazu Beispiele auch Géza Jakó bei, der als Sohn eines Schneidermeisters von dem städtischen Gymnasium und von der Gesellschaft für Geschichte und Archäologie dazu angeregt wurde, die Kunstakademie in der Hauptstadt zu besuchen. Hier konnte er ein staatliches Stipendium erwerben, mit dessen Unterstützung er die Kunstrichtungen des Jahrhundertsbeginns kennenlernen und studieren konnte. Unter diesen Richtungen war er nebst seiner Frau Ilona Markstein von der Keramikwerkstatt von Stoke on Trent am meisten beeinflusst. Einige 423