A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

anyagi és politikai feltételek egyes részleteit. Az elhangzottakról — többek között — így idézik Balogh István szavait: ... „Néhány ábrándozót kell még álmából felkelteni. Vannak közöttünk olyanok, akik látván saját nyomorúságunkat, olyan országok felé sóhajtoznak, amelyeket az angolszász nagyhatalmak szabadítottak fel. Ezek bizonyára nagy jólétben élnek, — gondolják ó'k — és nincsenek semmiféle gondjaik. Tájékoztatásul csak néhány adatot: amint nálunk a vörös hadsereg nyomott pengó't, éppúgy az angolszászok is, például Olaszországban nyomják a lírát — nem tudom, hogy mennyit —, de azt tudom, hogy január l-ig a megszálló csapatok által forgalomba hozott líra 31 milliárd volt... (Rómában) A kenyér napi fejadagját a napokban emelték föl 20 dekára ..."

59 Természetesen az újságban sem egyszerűen csak leírták a pénzek körüli zűrzavart, hanem keresték az okokat is. Az elemzésekben többször említik a lelketlen uzsorásokat, akik ötszörösére verik fel az árakat. Egyre többször esik szó arról is, hogy ...„Izgatás ez, aljas aknamunka, amelynek célját ne keressük az egyéni meggazdagodás vágyában, mert tudatos politikai és gazdasági szabotázs ez. Pénzrontás és árdrágítás, amelynek célja most nem a jólétre törés, nem a vagyonszerzés, hanem a magyar nép demokráciára, szabadságra és rendre töró' munkájának tudatos akadályozása" — írta Szirmai István.

60 A Vörös Hadsereg pénzei iránti bizalom aláásásának egyik jele a propagandapénzek terjesztése. Ez a módszer szintén ismert az 1919-es idó'kből.

61 Most a Vörös Hadsereg által kibocsátott 100 pengó's papírpénz egyszerű, de hű nyomdai másolatai jelentek meg. Az eló'oldalon a sötét színű képnyomat igen hasonlít az eredetihez, a középső' terrakotta színű alapnyomat azonban piros és rajza is gyenge utánzat. Ezen kívül az alapnyomat színével egybe nyomva látható a pénzimitáción a sorozat betűjele és a sorszám. A hátoldal zöldes alapnyomat mintázatára nem a pénz rajza van nyomva, hanem a propaganda szövege. A pénzjegy három sarkában lOOPengó'? felirat, a negyedik sorokban pedig NEM 100 Pengó' olvasható. Középre több sorban többféle betűtípussal a következó'ket nyomtatták : „Csak egy darab papír, / semmire sem való, mint ugyanaz a papír amit a vörös hadsereg parancsnok- / sága a megszált magyar területek lakosságának kiad, — nagyon természetes, / hogy ennek a papírdarabnak semmi fedezete és értéke nincsen. / EGY ILYEN RONGY PAPÍRDARABÉRT KELLJEN NEKED DOLGOZNI? /EZÉRT A RONGY PAPÍRDARABÉRT KELLJEN A MUNKÁD GYÜMÖLCSÉT ÁRUBA BOCSAJTANOD? / EGY OLYAN RONGYÉRT AMIÉRT TE KÉSŐBB SEMMIT SEM KAPHATSZ? /SEGÍTS ÉS KÜZDJ ellene te is, hogy a fajtádat a magyar népet így ki ne/foszthassák: / Harcolj ellene SZÓVAL SZÍVVEL és FEGYVERREL!"

62 A propagandapénz eredetéről nem tudunk. Korabeli elóTordulási gyakoriságát sem ismerjük, hiszen háborús viszonyok közepette minden ellenséges propagandaanyagot megtartani veszélyes dolog. Mindenesetre voltak jelei egyrészt a nyilas hangulatkeltésnek, másrészt a reakciós eró'k próbálkozásainak is. Októberben pl. a Felsó'város területén újságból kivágott nyilaskeresztes jelvényeket szórtak szét. Ugyancsak októberben születtek még német—magyar katonai tervek is Szeged visszafoglalására.

63 59 Dm. 1945. febr. 6. 4. p. Balogh István dr. államtitkár nagygyűlésen számolt be a moszkva fegyverszüneti tárgyalásokról; lásd még 17. sz. jegyzet 60 Dm. 1945. márc. 23. 1. p. Sz(irmai) I(stván): Lelketlen... ei Ambrus Béla 1967. 251—253. 62 Gyűjtők körében 4-5 darab ismert. Egy példány a szegedi Móra Ferenc Múzeum numizmatikai gyűjteményében Huszka Lajos ajándékaként. 63 Kanyó Ferenc 1981. 59—71. 367