A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

De bérbeadásokból, köles önökbó'l, elhagyott gépek árveréséből, adókból, büntetéspénzekbó'l, zálogolásokból lassan gyűltek a régi pengó'k is úgy, hogy 1944. november végére a tanács már fedezni tudta legégetó'bb kiadásait. A tanács a bankszakemberek segítségével is kereste a pénzelőteremtés lehetőségét. 1944. október 28-án Wagner Ferenc összegezte egy levélben a polgármester számára a bankszakma Szegeden maradt vezetőinek és tisztviselőinek véleményét... „A pénzintézetek betétszerző, hitelnyújtó —, tőketörlesztéseket és kamatokat beszedő tevékenységének újrafelvétele ez idő szerint nem lehetséges..." Nem volt elegendő szakember, nem voltak Szegeden az intézmények iratai, és főként nem volt pénz, ami a pénzintézetek áruja. Ezért átmenetileg egy minden pénzintézettől független „hatósági pénzintézet" felállítását javasolták. ... „Likviditás, tehát az egész intézmény megvalósítása csak úgy lehetséges, ha ez a városi intézmény a Vörös Hadseregtől az általa kibocsátandó »hadi« pengő összegben előre biztosított hitelt kapna, vagy pedig a város szükségpénzt bocsátana ki. Amennyiben a városi intézmény a Vörös Hadsereg által kibocsátandó »hadi« pengő hitelt kapna, úgy a város csak a lekötött betétekből és egyéb kihelyezések figyelembevételével ezen lekötött betétek egy bizonyos %-át vehetné csak hitelként igénybe az intézménytől azzal a kötelezettséggel, hogy a betétek felmondása arányában megfelelő időre megfelelő visszafizetést teljesít."...

29 Elemzésünk további részéhez, a korabeli elképzelések, hangulat érzékeltetéséhez igen fontosnak tartjuk részleteiben is az irat hátoldalára, kézzel írott feljegyzést: „Az átmeneti rövid időre egy hatósági pénzintézet felállítását nem javaslom. Rövid időn belül, ha szűkebb keretek között is a pénzintézetek felvehetik munkájukat. A pénzintézetek kérdésében az egész országra érvényes egyöntetű intézkedés várható. 1944. okt. 30. Róna Béla tanácsnok" Ennek ellenére készült egy határozattervezet három gépelt oldalon, amelyben a felállítandó „Szeged Városi Bank" működésével kapcsolatos szabályokat fogalmazták meg, egyelőre a nevek kihagyásával. Az intézményt polgármesteri rendeletre hozták volna létre: ...„Szeged város gazdasági életének megindítása, valamint a jelenleg fennálló feszült pénzügyi helyzet enyhítése céljából, az orosz városparancsnokság szóbeli rendelkezése folytán is...".

30 A következő azonos helyre iktatott irat néhány kiegészítéstől eltekintve azonos az előzővel, már nevek is szerepelnek benne. Mindkét iratban a pénzekről csak annyi szerepel a feladatkörök felsorolásakor, hogy: ...„Pénznemek vétele és eladása csak megbízásból és az ellenérték előzetes lefizetése mellett."

31 Az iraton csupán a tiszti főügyész aláírása szerepel, és kézzel ráírva „nem javaslom okt. 30. szerint Róna." A bank működéséről nincs is tudomásunk.

32 A szegedi pénzintézetek november 26-án kezdték meg működésüket némileg korlátozott tevékenységi körrel.

33 A város pénzügyi hitelügyi gazdálkodásának központja még 1945 januárjában is a városi főpénztár volt.

34 A pénzteremtés módozatait latolgatta a polgármesteri határozattal október 21-én megalakult Szeged város gazdasági bizottsága is. A gyakorlati élet problémáinak 29 CsmL. Pm. i. 59 015/1944. sz. irat, majd hozzácsatolva a többi, bankkal kapcsolatos iratokhoz az 59 769/1944. számra. Oltvai Ferenc 1964. 263.; az előbb idézett 27 094 és az 59 769 sz. iratok éve 1944. sajnos már Oltvai Ferenc 1964., Ambrus Béla 1978. és Kupa Mihály 1985. cikkében is helytelenül 1945 szerepel. 30 CsmL. Pm. i. 59 769/1944. 31 Ua. és Vál. dok. Csm. mm. 1970. 241—242. 32 Oltvai Ferenc 1964. 263. 33 Dm. 1944. nov. 30. 4. p. Megindul az élet a szegedi pénzintézeteknél 34 Oltvai Ferenc 1964. 264.; Munka, 1945. január 21. 2. p. 360