A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

Ferenc, László István, özv. Suhajda Kálmánné, Félegyházi Emil, Félegyházi Emiiné, Kemenesi József, Czeglédi Lajos, Kiss Pál, Kiss Pálné, Langó Erzsébet, Pribék Valéria, Kovács Álmos, Kovács Almosné, Kiss Ilona és Szerényi Júlia óvónő.

11 Ebből a névjegyzékből egyben megállapítható, hogy közvetlen a felszabadítás után ezek a pedagógusok láttak hozzá az oktatás megindításához. A tanerők illetményének biztosítása nem tekinthető az oktatás menetében mellékes intézkedésnek, mert számukra létkérdés volt a fizetés rendszeres folyósítása. Ebben az időszakban a pedagógusok fizetése — míg általános rendelkezés nem történt — Szeged-Alsóközponton is a község terhére volt megoldható. Természetesen a fizetés összege függött a község anyagi erejétől, pillanatnyi kiadásainak sokrétűségétől. Az iskolák munkáját a fűtés lehetősége eléggé meghatározta. A Tankerületi Főigazgatóság erről a helyzetről 1944. november 28-án a 73—1/1944. sz. köriratában tájékoztatást kért. Érdeklődött, hogy az igazgatóság körzetében működő iskolák miként vannak ellátva tüzelővel. Melyiktől mennyit lehet el- vagy odaszállítani, s amennyiben a Szovjet Katonai Parancsnokság megfelelő szállítási engedélyt ad ki, úgy az igazgató tudja-e biztosítani a fuvarozó igaerőt. A források tanúbizonysága szerint Szeged-Alsóközponton emiatt a tanítást meg lehetett kezdeni, mert az iskolák felerészben el voltak látva fűteni való val, a másik felét a város erdejéből fedezték, amelyet ki is fizettek, csak azideig még nem szállították be.

12 A szovjet parancsnokság ezen intézkedéseivel is nagyban hozzájárult, hogy a felszabadított területeken a helyzet mielőbb konszolidálódjon. A konszolidálódás elsősorban a lakosság feladata, illetve érdeke volt, de a szovjet hadvezetőségnek is érdekében állott, mivel a nyugodt hátország megteremtése a további sikeres hadműveleteket elősegítette. Egyébként a szén és tűzifa hiánya a felszabadult országrészben az első időszakban nagy gondot jelentett. A nyári nagy csapatösszevonások, az őszi hadiesemények miatt a vasút nem foglalkozhatott teherszállítással. Emiatt szinte alig érkezett szén a fában amúgy is szegény alföldi megyékbe

12/a — köztük Csongrád megyébe is. De ebben a községben nem jelentett olyan veszélyt, hogy az oktatást ne lehetett volna megkezdeni emiatt. Az egységes oktatási és ügyviteli rendszer kialakítása érdekében a tankerületi főigazgató 1944 novemberében újabb intézkedést adott ki, amelyben a következőket rendelte el: „1. Kiadom az osztálybeosztási űrlapokat azzal, hogy mindkét példányát december 10-iki állapotnak megfelelően pontosan kitöltve f. év december 15-ig terjessze fel hivatalomhoz. 2. Az iskolai szünnapok tekintetében továbbra is a Népiskolai Rendtartás 20. és 21. par-a az irányadó azzal a változással, hogy a szünetnapok közül a Miklós-nap törlendő. (A Horthy-korszakban a kormányzó névnapján az iskolákban tanítási szünet volt, s ezt most eltörölték. — B. Gy.) 3. A korábban kiadott miniszteri rendeletnek megfelelő szűkített tanmeneteket egy példányban, az órarendet két példányban minden osztályvezető tanító készítse el. Az órarendnek egy példányát az igazgató urak december 15-ig terjesszék fel hivatalunkhoz. A tanmenetek elkészültét pedig saját hatáskörükben ellenőrizzék december 13-ig. 4. December 10-ig kérek jelentést az alábbi három pontra: a. Név szerint felsorolva, kik azok a nevelők, akik képesítéssel, s kik azok, akik oklevél nélkül tanítanak. 11 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 226/1944. sz. 12 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 226-1/1944. sz. 12/e Somlyai Magda 1975. 88. 339