A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

b. Új tanerők beállítása szükséges-e, és ha igen, hány fő? (A külterületen az iskola pontos megjelölésével.) c. Fűtőanyaggal el van-e látva az iskola? 5. Felhívom az igazgató urak figyelmét a V. K. M. f. év április 9-én kiadott 81.325/ 1944. VII. sz. rendeletére, amely a papírral való takarékoskodást írja elő. Az igazgató urak a legszigorúbban tartsák szem előtt a takarékossági szempontokat. Rövidebb felterjesztés 1/4 ív papíron eszközöljék, a kérvények 1/2 ív papíron is beadhatók. 6. A jövőben a hivatalos felterjesztéseket az ügyvitel egységesítése és az ügyiratok áttekinthetősége végett, minden esetben a mellékelt „minta" szerint készítsék el az igazgató urak. A minta külső formaságainak szigorú szemmeltartása mellett feltétlenül törekedni kell a tömör, minél rövidebb, világos stílusra. Végül felhívom az igazgató urak figyelmét a határidők mindenkori pontos betartására."

13 A tanítás egységesítésére az eddig felsorolt két tankerületi főigazgatói rendelkezés adta meg az első elvi körvonalat, s egyben ezek jelentették a kezdeti lépéseket. Ez utóbbi az oktatás szellemi átalakításának kérdéseivel nem foglalkozik, hanem a tanítás módszertani kérdéseire hívja fel a figyelmet, s az anyagi természetű dolgok megoldására. Továbbá a nagyfokú takarékosság betartására int, melyet az ország háború okozta súlyos gazdasági helyzete tett indokolttá. Az utasításra Varga Mátyás igazgató azt jelentette, hogy a tanítás zavartalanul folyik, egyedül a lázártanyai külterületi iskolában szünetel, az ott tanító Bokor Anna elhalálozása miatt.

14 A jelentés egyben azt is tükrözi, hogy a község nyolc iskolájában folyt oktatás, tizenhat tanerővel. Képesítés nélküli pedagógus nem tanított a tantestületben, ellenben az iskolavezetés tanítóhiánnyal küzdött, mert hiány volt elsősorban a központi iskolában, a külterületen pedig a királyhalmi iskolánál. A lázártanyai iskolában viszont még 1945 elején sem folyt tanítás, mert az elhunyt tanítónő helyett nem tudtak mást beállítani. Közben a központi iskolánál ez a gond némileg enyhült azáltal, hogy 1944. december 27-vel Karácsonyi Lászloné tanítónőt Szeged-Alsóközpontra helyezték,

15 A felszabadulás utáni első tantestületi értekezletet Alsóközponton 1945. január 2-án tartották meg. Varga Mátyás iskolaigazgató mellett Dosztig Ferenc igazgatóhelyettes, Félegyházi Emil, Félegyházi Emiiné, Karácsonyi Lászloné és Kemenesi József a központi iskola nevelői, továbbá a külterületi iskolák részéről Czeglédi József, Kiss Pál, Kiss Pálné, Langó Erzsébet, László István, özv. Suhajda Kálmánné, Pribék Valéria és az óvoda képviseletében Szerényi Julianna óvónő jelentek meg. Kiss Ilona, Kovács Álmosné, Papp Erzsébet betegségük miatt maradtak távol. Az igazgató üdvözölte a tantestület megjelent tagjait, „Boldog új évet!" kívánt, és felhívta a figyelmet, hogy „a közeli elmúlt napok nagy változást hoztak, ez a demokratikus szellem remélhetőleg jobb időt hoz a nemzet számára." Ismertette a megalakult Tankerületi Főigazgatóság rendelkezéseit, amelyek elsősorban az ifjúság demokratikus szellemű nevelésére vonatkozóan adtak útmutatást. Figyelmeztette a tantestület tagjait, hogy „a mostani időkhöz mérten komoly hazafias növendékeket kell nevelni." Hangsúlyozta, hogy a szülői ház és az iskola kapcsolatának minél jobb megszilárdítására fokozottabb környezettanulmányokat kell végezni. A zökkenó'mentesebb munka érdekében, a tankerületi főigazgató megbízásából Varga Mátyás a 13 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 226—2/1944. sz. 14 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 232/1944. sz., 15 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 1/1945. sz. 340