A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

A Nemzeti Tanács tagjainak egy része 1918. november közepén. Ülő sor, balról jobbra: dr. Zoboray Miklós, dr. Rónai János, Magyar Lajos, Nagyatádi Szabó István, Vanczák János, Purjesz Lajos, Székely Ferenc, Fernbach Károly, Hock János, Groág Ödönné és Vámbéry Rusztem. Álló sor, balról jobbra: Nagy György, Kernstok Károly és három ismeretlen. (A képet minden eddigi könyv beazonosítás nélkül közölte, pedig a Tolnai Világlap, 1918. november 30-án az általunk közölt adatokkal már közzétette!) Ez nem történt meg ! Ezzel kapcsolatban a párt lapja november 17-i számában két helyen is megfogalmazta, hogy a pártot egyáltalán nem tette feleslegessé sem a függetlenség kivívása, sem a köztársaság esedékes kikiáltása, mert a kis- és középparasztság érdekeinek megvédése miatt szükség lesz a pártra. Ugyanakkor elutasították a többi volt ellenzéki párttal és a volt kormánypárttal történő egyesülési gondolatot is. Mindkét irányba hangsúlyozták, hogy a párt,,programjainak még igen nagy része megvalósításra vár, ennélfogva ennek a pártnak továbbra is fenn kell tartania önállóságát." Azoknak a politikusoknak, egyesületeknek, társulatoknak, intézeteknek pedig, akik s amelyek, a pártot elzárkózással vádolták, azt mondták: ha meggyőződéssel csatlakoznak a párt programjához, beléphetnek a Kisgazdapártba. Megvalósításra váró programpontjaik közül a következőket emelték ki : 1. A választások olyan jellegű megváltoztatását kívánták, hogy „a nemzet minden számottevő rétege lehetőleg a saját kebeléből választott képviselővel legyen képviselve az országgyűlésen". Az új kormány által tervezett általános, titkos és községenként nemzetgyűlési választások hat héten belüli megtartását helytelenítették, mert ez esetben nagyon sokan — a még le nem szerelt katonák, a hadifoglyok — nem tudják majd gyakorolni alkotmányos jogukat. Ezért a nemzetgyűlési választások megtartását csak a béke megkötése, a katonaság leszerelése és a hadifoglyok hazatérése után látták helyesnek. Ezek az észrevételek elvileg helyesek voltak, de azt is látnunk kell, hogy a nemzetgyűlési választások elhalasztásával a Kisgazdapárt időt akart nyerni, szervezeteinek reorganizálására, ill. kiszélesítésére, mert így nagyobb eséllyel vehette fel a küzdelmet a többi párttal. 2. Követelték az „egyoldalú és csakis az alsóbb népréteget sújtó törvények megváltoztatását; mint pl. az adózási, a kisüst, a vadászati, a családi, a községi és a vármegyei törvények." 314