A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

e célra rendelkezésre bocsátani, amellyel létre lehetett volna hozni valamennyi helységben ezeket az iskolákat. De Trefortés munkatársai érdeme, hogy túljutva a kezdeti nehézségeken, több évtizedes lemaradást bepótolva lényegében néhány év alatt kiépült Magyarországon az iparosutánpótlás képzését szolgáló intézményrendszer. Az önálló iparostanonc-iskolák fölállítása az 1870-es évek elejétől vált égetően szükségessé. Az ipartörvény életbe léptetésével ugyanis elhárultak az iparfejlődés elől a legfőbb akadályok, s hatására gyors, forradalmi méretű, ugyanakkor ellentmondásoktól terhes átalakulás indulhatott meg a magyar gazdaságban.

46 A kialakuló nagyipar, a gépesítés egyre jobban képzett szakmunkásokat követelt, ami viszont a képzés reformját igényelte. A céhrendszer fölszámolása és a hagyományos kézművesipar átalakulása is szükségessé tette, hogy a tanoncok képzése — legalább is részben — kikerüljön a mesterek fennhatósága alól. Mindezek a szervezett tanoncoktatás megteremtését követelték, ezért nem véletlen, hogy TrefortÁgoston 1878. évi kormányjelentésében a legfontosabb feladatnak az iparostanoncok iskoláztatásának rendezését tekintette.

47 A megoldást az 1872. évi VIII. te. által megjelölt ipariskolák kifejlesztésében és kötelezővé tételében látta.

48 Úgy vélte, hogy az iparostanoncok tanítását külön kell választani a népiskolai törvényben előírt ismétlő iskolás tanítástól, mert ez utóbbi azok számára való, akik a hatéves elemi iskolát befejezték s „közfoglalkozásokra utaltattak". Az iparostanoncok viszont, „kik ipari szakpályára léptek", a szakbavágó ismereteket az elemi népiskola után az ipariskolákban kell, hogy megszerezzék.

49 Az elképzelés realizálása érdekében Trefort kezdeményezésére már 1877-ben megszületett egy rendelet „Az iparostanulók iskolai szervezete" címmel.

50 A rendelet két és három évfolyamú iskolákat különböztetett meg. A két évfolyamú iskolákhoz előkészítő osztály csatlakozott, ebben a legalapvetőbb hiányosságok (írni-olvasni tudás) pótlása folyt. Valamennyi osztályban heti 11 órát írt elő a szervezet. Az előkészítőben 2 óra olvasást, 2 óra írást, 4 óra „számvetést" és 3 óra rajzot kellett oktatni, a többi osztály tantárgymegoszlása a következő volt

51 : 1 I. II. I. II. III. évfolyam évfolyam Rajzolás 3 3 3 3 3 Számtan 4 2 4 2 2 Olvasmányok 2 2 2 2 — Fogalmazás 2 2 2 2 — Természettan — 2 — 2 2 Földrajzi és történelmi ismeretek —• — — —. 2 Nemzetgazdaságtan — — — — 2 46 Vö. Magyarország története 1848—1890. 913—918 és 921—923. lásd még: Berend T. Iván— Ránki György 1979. 427—466. 47 Vö. Víg Albert 1932. 207—208. 48 Ilyen iskolák már 1869-től eredményesen működtek Pesten és Budán. Lásd: Az Országos Magyar Iparegyesület jelentése az általa kezdeményezett pesti és budai ipariskolák 1870/71. tanévi működéséről és eredményeiről. Megtalálható: M.V.L. V.T. iratai 2512/1871. 49 Lásd: M.R.T 1883. Bp. 1883. 1104—1105. 50 Szövegét lásd: Jelentés az ipari szakoktatás és a házi ipar jelen állásáról. Hivatalos adatok alapján kiadja a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi M. Kir. Ministerium. Bp. 1881. 19—32. 51 Ugyanott. Vö. Szterényi József 1897. 187. 299