A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

A rendelet szerint köteles a tanonc magát „az iparos tanulók számára fennálló, s gazdája, lakó- vagy műhelye városi kerületéhez tartozó ipariskola igazgatójánál bejelenteni"

52

, s ezt a tanoncot felfogadó iparosnak is meg kellett tennie. Trefort Ágoston miniszter fönti koncepciója alapján indult meg a ténylegesen iparostanoncok képzésére szolgáló intézmények szervezése. A gyakorlat azonban nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A heti 11 órás oktatás célkitűzése túlzónak bizonyult, s az iskolák létrehozása sem haladt olyan ütemben, ahogyan azt Trefort szerette volna. Ezt jórészt az magyarázza, hogy ekkor még nem volt kiforrott elképzelés az iparostanoncok oktatásáról, inkább kísérletek folytak a lehetőségekkel. Az 1877-ben kiadott szervezet helyett ezért 1882-ben újat léptettek életbe. A korábbi elképzelés szerinti két típusú iskola helyett egyféle maradt meg, ahol hároméves képzés folyt. Ezt egészítette ki a hiányzó alapismereteket pótló előkészítő osztály. A tanítási órák száma 11-ró'l 7-re csökkent, valamennyi évfolyamon heti 3 órát szabadkézi és mértani rajzzal, 2 órát olvasással és fogalmazással, 2 órát pedig számtannal és mértannal kellett foglalkozni.

53 A rendelet elvben mindenféleképp visszalépést jelen tett az 1877-eshez képest, agyakorlatban azonban sokkal reálisabbnak és életképesebbnek bizonyult eló'djénél. Hiányossága, amit nem hidalhatott át, magából a koncepcióból eredt : a tanoncoktatás reformja csak az elméleti alapismeretek szervezett oktatását fogalmazta meg, nem magának a szakmának a megtanítását helyezte előtérbe. Az iparostanonc továbbra is mesterétói sajátította el leendő iparának fogásait, az iskolai tanítás pedig alapműveltséget kívánt adni, s csupán a rajzoktatást lehetett a szakmához közvetlenebbül is felhasználni. Történt ugyan kísérlet már ekkor is a gyakorlati képzés intézményesítésére (a polgári iskolák ipari tanműhelyei

54

), de ez a forma nem vált széleskörűvé, s nem is pótolhatta az alapfokú szakoktatás hiányosságait. A tanonciskola-hálózat országossá bővítése mégis óriási eredmény volt, mert egyrészt elkülönítette az iparostanoncok oktatását, önálló szervezeti keretet biztosított ahhoz, másrészt a struktúra még így is lehetőséget teremtett a továbbfejlődéshez, s ha nem is jutott el addig, hogy a tanoncok gyakorlati képzését kivegye a mesterek kezéből, a szakrajztanítás későbbi bevezetése, a tananyag folyamatos bővítése, átszervezése már közvetlenül is a leendő szakma elsajátítását segítette.

55 Trefort egész hatalmát és befolyását fölhasználta, hogy az 1882-es szervezet alapján az egész országban létrehozza az iparostanonc-iskolákat. 1882 tavaszán ezért 42 várost szólított föl arra, hogy létesítsenek ilyen iskolát. E városok között Baja, Székesfehérvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Szombathely, Zalaegerszeg stb. mellett Makó is szerepelt.

56 Trefort 1882. május 8-án kelt, Makó polgármesteréhez intézett és az iparostanonc-iskola fölállítását kezdeményező leirata Meskó Sándor Csanád megyei alispán közvetítésével június 19-én érkezett meg a polgármesteri hivatalba. A leirat egy elvi bevezető után kifejtette, hogy „Az országos statisztikai összeírás nyomán tudomásom lévén arról, hogy Makó városában 236 férfi iparostanuló létezik, felhívom a megye közönségét, mikép tegyen ide kimerítő jelentést a nevezett községben levő iparostanulók oktatására nézve eddig tett intézkedésekről, ha pedig ez irányban 52 Ugyanott. 53 Lásd: M.R.T. 1883.1108—1134. 54 Lásd: M.R.T. 1881. Bp. 1881. 1162—1164. Vö. Víg Albert 1932. 208—210. 55 Vö. Az iparostanoncz-iskolák szervezete. Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi minister 1893-ik évi augusztus hó 31-ik napján 33 564. szám alatt kelt rendeletével. Bp. 1893. 56 Vö. gróf Zichy Jenő országos ipartestületi elnök és Jágócsy Péterffy József miniszteri biztos jelentése. 1883. március 26. = M.V.L. Polg. hiv. iratai II. 512/1882., Szterényi József 1897. 230—279 300