A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)
plébános, Makó város tanodái felügyelője e rendeletre hivatkozva szólította fel a város tanácsát, hogy „Makón, mint népesb mezővárosban az említett vasárnapi tanoda létrehozandó", s „a városunkban az új évvel megnyitandó vasárnapi tanodában oktatással foglalkozó két egyénnek részére illő jutalmat" kért. 6 Lényegében ez a kezdeményezés a makói iparostanoncok szervezett oktatásának beindítását jelentette. Az új iskola bevezetésére azonban ekkor még nem kerülhetett sor, mert a Városi Tanács — Makra többszöri közbenjárása ellenére is — anyagiakra hivatkozva 1847. április 20-án elutasította a kérést. 7 Keserűen jelenthette ezért Makra esperes a püspöknek: „Az elemiekkel kapcsolatban levő vasárnapi tanodákra nézve pedig, noha azt Makón behozandónak véltem [...] írásba foglalt [...] többszöri sürgetésem után négy hónap múlva tagadó választ nyert." 8 A szervezett tanoncoktatás kérdése ezzel — s az ekkor lezajló politikai események miatt is — átmenetileg, néhány évre lekerült a napirendről. A vasárnapi iskolák megszervezése terén az 1854. március 31-én kiadott helytartótanácsi rendelet hozott döntő változást, hiszen ez már kötelezte a városokat ennek az iskolatípusnak a bevezetésére. 9 A rendelet kimondta : a vasárnapi iskola fő célja, hogy folytassa, kiegészítse és szilárdabb alapokra fektesse a népiskolai oktatást, ennek érdekében előírta az iparostanoncok kötelező iskolába járását, s módosította az 1846-ban közzétett iskola-koncepciót. A határozat értelmében heti két órai tanítással három évfolyamot szerveztek, a két alsóbb évfolyamon hittan, olvasás, írás és számtan, a harmadikban számtan, rajz, fogalmazás és könyvviteltan volt az oktatott tantárgy. Ha a tanoncok a felsorolt tárgyakból kielégítő tudást szereztek, akkor a közoktatásügyi kormányzat által jóváhagyott terv alapján egyéb tárgyakat, így földrajzot, természetrajzot és természettant is lehetett tanítani. A rendelettel megszigorodott a vasárnapi iskolák ellenőrzése, és azokon a helyeken is, ahol eddig nem vették figyelembe az állam iskolateremtő politikáját, szintén új vasárnapi iskolák jöttek létre. 10 Hatására Makón is lépéseket kellett tenni végrehajtása érdekében. Már 1855 elején fölmerült a vasárnapi iskolára kötelezett tanoncok összeírásának szükségessége 11 , de tettekre csak a következő évben került sor. 1856. október 6-án egy bizottság tárgyalta meg a város iskolaügyeit, s — többek között — a következő határozatot hozta: „A bizottmány nagyon óhajtaná, hogy a Vasárnapi iskolák legközelebbi November hóban megnyissanak; a járási és városi hatóság biztosítását bírjuk, hogy a vasárnapi iskolák haladéktalan életbe léptetésére — bármikor felhívatni fog — a tanodái Igazgatóságot hatályos intézkedésével támogatni fogja. Nézetünk szerint az ipar és kereskedelmi növendékek számára egy előre készítő osztály, ezután a képzettségük kiismerése után több osztály létesítendő lenne, melyekben a Vallástan mellett pályájukhoz kívántató tantárgyakra oktatnának." 12 Gyakorlatilag ezzel a határozattal Makón is megszületett az elvi döntés a vasárnapi iskolák felállításáról. Az intézkedések következtében az év végén nyílt meg az első, valószínűleg a református vallásfelekezet kezelésében levő vasárnapi iskola „...mit a nép oly örömmel fogadott, hogy gyermekeiket csapatosan küldik a Vasárnapi iskolába, és azon 6 Ugyanott 7 Ugyanott, 48. sz. irat 8 Ugyanott, 39. sz. irat 9 Vö. Víg Albert 1932. 184—185. Lásd még: Vincze Frigyes 1937. 46. 10 Ugyanott. Vö. még Áfra Nagy János 1944. 63. 11 Makó Város Levéltára (a továbbiakban M. V. L.) V. B. 142. A Makói Városi Tanács iratai 1849—1871. Közigazgatási iratok, (a továbbiakban V. T. iratai). 10/1854. 12 Lásd: R. K. Pléb. irattára. 1857. 2. csomó. 110. sz. irat. vö. V. T. iratai 2340/1856. 292
