A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)
Vasárnapi iskolát más vallásfelekezet béliek is látogatják." 13 Szalóki Mihály városi főbírónak az iskola látogatásáról imént idézett sorai azonban mindenféleképpen túlzónak bizonyultak, hiszen az iskolák beindítása után visszatérően minden évben a legsúlyosabb probléma éppen az volt, hogy a tanoncok nem jártak rendszeresen az órákra. Makra Imre esperes-plébános például 1857. december 10-én azt jelentette Csajághy, Sándor püspöknek, hogy a vasárnapi iskolák „f. évi augusztus 2-án megnyittattak, [...] habár aránylag igen kevesek által látogattattak." 14 Makra levelében az okokra is választ talált: az iskolaköteles ifjúság szívesebben vett részt „korcsmai tánczvigalmakon", mint a vasárnapi iskola óráin. A gyér iskolalátogatás hamarosan erélyes intézkedéseket követelt. Polner Lajos szolgabíró 1858. január 22-én fölszólította a várost, hogy a vasárnapi iskolába nem járó tanoncok szüleit vonják felelősségre és vessenek ki rájuk pénzbüntetést. 15 Néhány hónappal később már pontosította a büntetés összegét : minden hét mulasztásáért 8 krajcárt kellett fizetni. „Azon esetben pedig — jelentette ki —, ha a tanoncok találtatnak vétkeseknek [a mulasztásban], figyelmeztessenek, mikép a vasárnapi szorgalmas iskolába való járásokról, ha annak idejében fel akarnak szabadulni, s a kívánt bizonyítvánnyal sem bírnak, fel nem fognak szabadíttatni, ezekutánra pedig vessző csapás büntetésekkel is kényszeríttetni fognak a vasárnapi iskolába való járásra." 16 A vasárnapi iskolák működésének akadályozói azonban nem a tanoncok, hanem éppen iparosmestereik voltak, akik nem tekintették érdeküknek, hogy tanoncaik a minimális műveltséget megszerezzék, időpocsékolásnak tekintették a tanulást, hiszen annak idején őket se járatták iskolába, ezért igyekeztek kibújni kötelezettségeik teljesítése alól. Letagadták tanoncaikat, nem jelentették be őket, gátolták az összeírásokat 17 , sőt, az érvényben levő rendeletek ellenére többször iskolai bizonyítvány nélkül szabadították fel tanoncaikat. 18 Mindezekkel nemcsak az iskolák amúgy is sanyarú helyzetét nehezítették, hanem egyúttal a kibontakozó oktatási reformfolyamatot is veszélyeztették. Nem véletlenül állapította meg a Helytartótanács 1863. augusztus 3-án kelt, Csanád megyéhez intézett leiratában : „a vasárnapi iskolák ügye kellőleg rendezve nints". 19 Sokkal hatékonyabb intézkedésekre volt szükség, mint korábban, hogy ezek az iskolák a feladatuknak ténylegesen is meg tudjanak felelni. Török Imre főszolgabíró 1863. november 6-án kelt körrendeletében ezért megemelte, 1 forintra növelte a büntetéspénzt, s kimondta: „Az iparos osztályra nézve szinte felelősség terhe alatt meghagyom az elöljáróknak, miszerint egy iparűzőnek sem állítsanak ki vándor könyvet addig, míg az illető iparos segéd szorgalmasan látogatott vasárnapi iskolában tanúsított sikeres előmenetelről az iskola igazgató s tanító által kiállított bizonylatot fel nem mutatandja." 20 Minden intézkedés és erélyes utasítás, sőt az 1868-ban törvényben kimondott tankötelezettség 21 ellenére azonban továbbra is napirenden maradt a tanoncok rendszertelen iskolába járásának problémája. 22 13 Ugyanott. Vö. még: Szterényi József 1897. 139. 14 Ugyanott, 114. sz. irat 15 M. V. L. V. T. iratai 229/1858. 16 Ugyanott, 2715/1859. 17 Ugyanott. 18 Vö. R. K. Pléb. irattára 1860. 28/a. csomó. 156. sz. irat. 18 M.V.L. V. T. iratai. 2635/1863. 20 Ugyanott, 2107/1863. Vö. Makra 1863. november 3-án kelt átiratát Török főszolgabíróhoz. Lásd: R.K. pléb. irattára 1863. 31. csomó. 56. sz. irat. 21 Az 1868. évi XXXVIII. tc-ről van szó. Lásd : Magyar Törvénytár 1836—1868. évi törvényczikkek. Bp. 1896. 449—469. 22 Lásd pl. M.V.L. V.T. iratai 2803/1870, 111/1871, 1252/1871, M.V.L. V.B. 186. Makó Város Polgármesteri Hivatalának iratai 1872—1944. Közigazgatási iratok, (a továbbiakban: Polg. hiv. iratai) 387/1873. stb. 293
