A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Szrenka Éva: „Nemes Sz. Kir. Szeged Város Piacza” az 1840-es években

A Nagypiacnak a városházával szemben levő oldalát teljes hosszában a vár téglafala határolta. A tiszai átkelőhely és a sóraktárak védelmére még a tatárjárás után épült erődítmény hosszú századokat élt át, többször nagyobbították, erősítették, szabálytalan négyszög alakját azonban mindvégig megtartotta. A hatalmas területet bekerítő várfal sarkain kerek bástyák, a kapuk felett négyszögletes tornyok emelkedtek. Délkeletről maga a Tisza védelmezte, a többi oldalon pedig a folyó vizével megtöltött széles árok védte. A XIX. század elején már nem volt hadászati jelentősége, a vizesárkokat betöltötték, a falakon belül emelkedő épületeket pedig részben laktanyáknak, részben börtönöknek használták. A várbeli Szent Erzsébet-templom a XI. században épült, a török időkben elvesztette egyházi jelentőségét. Ettől kezdve katonai raktárként használták. A déli várfalhoz épített kazamatákban olasz politikai foglyokat őriztek. Nagy Ignác 1836-ban, a „Társalkodó"-ban a sanyarúság hajlékának nevezte az épületet. Az olasz foglyokat az osztrák haditörvényszék a lombárdiai forradalmi események miatt ide záratta be.

19 A Forradalmi Honvédelmi Bizottmány, illetve a Hadügyminisztérium parancsa értelmében 1848 október havában feloszlatták az ún. „olasz intézményt", a miniszterelnök távolléte miatt Madarász László és Nyáry Pál Honvéd Bizottmányi tagok megbízásával. Az iratok szerint „Bécs felé, leendő indítására nézve azon rendelet tétetett, hogy ezen foglyok tíz nap elforgása alatt három csapatban mindig szegedi nemzetőrök kíséretébe Félegyházig kísértessenek".

20 Minden évben passiójátékokat rendeztek a vár előtt, s ezeket a polgárok is megtekinthették. A vár keleti sarkán, a piactéren volt a mázsaház, majd attól északabbra szélesedő utcában, a mai Horváth Mihály utca 7. sz. alatt állt egy klasszicista stílusú épülettömb, a „Rieger-ház", melynek három lakója volt. A házat valószínűleg Rieger János építtette, akinek több háza volt Szegeden, melyeket igen gyakran bérbe adott. Ennek az épületnek kifelé nyíló boltajtói megőrizték az eredeti bolti kiképzések jellegét. A Rieger család egyik tagja Rieger Mihály kereskedő volt. E család története koránt sincs még teljesen felkutatva. Levéltári munkám folyamán sikerült kiderítenem, hogy egyik leszarmazottuk, Rieger Bálint 1848-ban esküdött föl joggyakornoknak. Rieger Józsefről pedig levéltári adatok alapján megemlítem, hogy levelezésben állott Egressy Gáborral.

21 A Rieger-ház középső szárnyában lakott Sperlágh András orvos, kinek a járványok idején sok munkája volt. 1840-ben orvosi feljegyzéseinek kiadását javasolta ezer példányban.

22 (Sperlágh Antal 1827. szeptember 25-én Klauzál Gábor és Prezetska Mária házasságának esküvői tanúja volt.)

23 A ház harmadik lakója, Pfann József kereskedésből élt, és elég gyakran került kisebb hétköznapi rendbontások miatt törvény elé. А пасу piacról a vár déli fala mentén szélesedő út vitt le a Tiszához, itt volt a halpiac (ma Roosevelt tér). Ez az út egyenesen nekifutott a hajóhídnak, amely átvezetett Újszegedre. Ezzel befejeztük Halácsy Miklós térképe alapján tett körsétánkat. Az utazgató Széchenyi István gróf az egész ország fejlődésére tett javaslatot és azok megvalósítá19 Horváth Mihály 1865. 614. számukat 500-ra, — Szeremlei „Króniká"-ja I. k. 248. pedig 480-ra teszi. 20 CSML Szeged Város Község Választmányának iratai 1851—1856. 21 CSML Szeged város tanácsi jegyzőkönyve 1840: 48. Rieger családra vonatkozó bejegyzései. 1840. 2707, 2058, 1848: 1673, 1856. 22 CSML Szeged város tanácsi jegyzőkönyve 1840. 2418. 23 Szeged-belvárosi plébánia házassági anyakönyv 1827. szeptember 25-iki bejegyzése. 289