A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Történelem - Szrenka Éva: „Nemes Sz. Kir. Szeged Város Piacza” az 1840-es években
sát szorgalmazta. A nagyobb városok fejlődésére is gondot fordított, többek között javaslatokat tett Szeged közlekedésére, az utak kikövezésére, javítására, a híd építésére, a folyószabályozásra és bank létesítésére. Az 1848. február 18-i tanácsi jegyzó'könyv 6. bejegyzése szerint „Gróf Széchenyi István az általa kiadott, a magyar közlekedés, városok rendezésének alapítását tárgyaló könyvét, annak létesítéséért való közmunkálás végett egy példányban megküldeni méltóztatik". 24 IRODALOM Bálint Sándor 1959 Szeged városa. Szeged 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete II. rész. MFMÉ 1974/75—2. Szeged Czimer Károly 1929 A szegedi belvárosi kaszinó száz éves története (1829—1939). Szeged Gaál Endre—Szabó Ferenc 1978 Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811—1847). Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század. Szeged, 5—61. Horváth Mihály 1865 Magyarország függetlenségi harczának története 1848. és 1849-ben. I. Genf Nagy Zoltán 1956 Vedres István művészi munkássága. Bp. Nagy Zoltán—Papp Imre 1960 Szeged. Műszaki Kiadó, Bp. Péter László 191A Szeged utcanevei. Szeged R eizner János 1886 A régi Szeged I. A negyvenes évek és a forradalom napjai Szegeden. Szeged 1899—1900 Szeged története. II—III. Szeged Vedres István 1799 Nemes szabad királlyi Szeged várossá meg nagyobbítandó Tanáts-háza talpkövének letétele alkalmatosságára készült versek. Pesten Szrenka, Éva „Der Markt der edlen königlichen Freistadt Szeged" in den 1840-er Jahren Der Autorin ist es gelungen, eine bisher unbekannte Karte des Stadtmarktes in Szeged aus dem Jahre 1840 in dem Ungarischen Staatsarchiv entdecken zu können. Aufgrund dieser Karte werden in diesem Aufsatz die Gebäude im Kreise des Marktplatzes und deren Bewohner vorgestellt. Der Marktplatz bildete das Zentrum der Stadt in der Reformzeit. Dem Rathaus von Zopfstil gegenüber wurde der Platz durch die mittelalterliche Burg, auf den übrigen Seiten durch die Häuser der wohlhabendsten Bürger (Kaufleute, Handwerker, führende Amtspersonen der Stadt) begrenzt. Im Aufsatz werden die Repräsentanten der hiesigen wohlhabenden Bürger und ihre familiären Verbindungen bearbeitet. 24 CSML Szeged város tanácsi jegyzőkönyve 1848. 1176. 290
