A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Szrenka Éva: „Nemes Sz. Kir. Szeged Város Piacza” az 1840-es években

Űri társaséletet a városban lakó földbirtokos nemesurak éltek, akik a megyei, városi tisztségeket és táblabíróságot viseltek. Közülük kiemelkedett a horgosi Kárász család. A család alapítója Kárász Miklós szegedi főjegyző. Mária Terézia korában szerezte nemességét és vele a horgosi szentpéteri és buzsáki pusztákat. Fia Kárász István, Csongrád vármegye alispánja, az 1790—91. évi országgyűlésen a nemesi ellenzék egyik elszánt vezére. Az erősen magyar érzésű hazafi korlátlan tekintélyre tett szert a megyében. Horgoson, a falun kívül nagy francia díszkertben földszintes barokk kastélyt építtetett. Télen Szegeden, a később róla elnevezett utcában, az akkori Pétervári úton, nemesi kúriájában lakott. Ennek az épületnek a tervezőjéről nincs még levéltári adatom, bár a térkép alapján valamilyen kapcsolat feltételezhető Vedressel. Kárász István fia, aki apja nevét örökölte, szintén megyei szolgálatban állt. 1840-ben mint Csongrád megye követe az országgyűlésen, Deák Ferenccel együtt emelte fel szavát az ősiség intézménye ellen. Az ő fia, Kárász Benő (1792—1874) építtette 1845-ben — állítólag Ybl Miklóssal — a Kárász-házat (Klauzál tér 5.). A reformkorban Kárász Benő alispán, majd 1848-ban főispán lett. Tagja volt a szegedi hadi választmánynak, amiért Világos után a pesti Újépületben raboskodott. Kegyelem révén szabadult, de állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ezek ellenére is jelentős szerepet vállalt Szeged gazdasági fejlesztésében. E házban volt vendég Kossuth Lajos 1849-ben, s e ház erkélyéről tartotta nyilvános beszédét 1849. július 11-én. Vedres István mérnök empire stílusban épített földszintes háza a mai Kígyó utcában, a 2. sz. ház helyén állott. Kitűnő nemzetgazdász, neves földmérő, ezerkötetes könyvtára magyar, német és francia művekből állt. Fia, ifjabb Vedres István tiszteletbeli főjegyző, 1830. augusztus 22-én kolerában meghalt. A cseh születésű, gazdag Prezetska Vencel gyógyszerész, a mai Klauzál téren épített emeletes házában fényes lakást tartott. Leányát, Prezetska Máriát Klauzál Gábor Csongrád megyei aljegyző és táblabíró vette nőül, és ezzel a ház is Klauzál Gábor birtokába szállott. Róla nevezték el a nagypiacznak ezt a részét Klauzál térnek. Az öreg Prezetska a patikát 1814-ben fiának, Jánosnak adta át, ő pedig 1816-ban Bauernfeind Ferdinándnak adta el, aki a várnak a déli oldalával szemben szép emeletes házat építtetett, s a gyógyszertárat a kaputól jobbra helyezte el. Fényesen berendezett lakása előkelő társaságok találkozóhelye volt; itt szállt meg 1848. október 4-én Kossuth Lajos. A mai Roosevelt tér 9. sz. alatt állt a francia forradalmi zavargások elől, ElzászLotharingiából menekült idősebb nemes, Schaeffer Ádám és felesége, Gréhl Teréz emeletes családi háza. Ez az épület Vedres István tervei alapján empire stílusban, 1809-ben épült. E ház termeiben megfordult az akkori úri társaság valamennyi jelentős képviselője. A szegedi német nagykereskedők szalonéletét élték. A család virágzó vaskereskedáse a földszinten volt elhelyezve. A palotát és üzletet ifjabb Schaeffer Ádám örökölte, aki a palánki kaszinó megalakításával vált ismertté, és annak negyedik elnöke lett. Felesége, Götz Borbála pedig a szegedi nőegyletnek volt második elnöknője. Néhány elmagyarosodott gazdag szerb kereskedő is bekapcsolódott a társaséletbe. A mçypiac déli részén, Prezetska Vencel háza mellett volt Zserovitz János szerb fűszerkereskedő háza és boltja. 1822-ben idősebb Schaeffer Ádám vaskereskedővel о alapította meg a Kereskedelmi Egyesületet, az ún. Lloyd-Kaszinót, mely a palánki kaszinó előfutára volt.

18 A gazdag szegedi zsidó kereskedők közül 1814-ben Wodianer Fülöp, 1816-ban Wodianer Sámuel és utóbb a két Weisz testvér emelkedett ki. 18 Czimer Károly 1929.11—28. 288