A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

Péter 200 frt fizetéssel. A megye által fenntartott egészségügyi szervezet 1808-as adatai szerint a makói és a vidéki bábák évi 6—6 frt fizetést kaptak.

42 Összesítve a XVIII. és XIX. század fordulóján a vármegyében dolgozó szülésznó'k számát az alábbi táblázat mutatja be : 1791 1801 1808 Makó 3 3 6 Apátfalva Battonya Földeák 1 2 2 1 1 2 3 2 Nagylak Palota 2 2 2 3 2 Sajtény Tornya Csanád 2 1 1 2 1 1 Összesen : 10 13 22 Láthatjuk tehát, hogy 9 év alatt az alkalmazott bábák száma több mint a duplájára emelkedett. Nem találunk utalást arra, hogy milyen megosztásban voltak közülük okleveles vagy cédulás bábák, kik közül kerültek ki a bábák, valamint mennyire volt elég a bábaság a megélhetéshez vagy mint a későbbiekben is volt rá példa, egyéb kiegészítő tevékenységet is folytattak. Valószínű, az előbbi táblázatban található 6 makói bába egyike volt Fekete János felesége, akiről az 1813-as rovatos összeírás 606-os számú bejegyzése alapján tudunk. A feltüntetett rovatok között egyik sincs kitöltve, csak a név mellett a megjegyzés „Bába a felesége" jelzi, hogy az 1771-es rendelet értelmében adómentességet élvezett.

43 Amennyiben a megyei állások közül valamelyik megürült, vagy valaki az alkalmazottak közül hibázott és ezért elbocsátották, közhírré tették a megürült álláshelyet s lehetett rá jelentkezni.

41 A megye és a város is fontosnak tartotta, hogy minél több okleveles alkalmazott dolgozzon és tudásának gyarapításával minél több betegséget tudjanak gyógyítani, egészséges gyermek szülessen. 1788-ban királyi rendelet jelent meg, amely kimondta, hogy sebészek, gyógyszerészek és bábák kötelesek az egyetemen levizsgázni.

45 Ennek szellemében a város és a megye közhírré tette, hogy „a bábái Tudományok közönségessen taníttatni fognak" 1809-től a pesti egyetemen.

46 Érdekes lenne tudni arról, volt-e jelentkező a hirdetésre. Adatot nem találtam rá. A születendő gyermek életben maradása és megóvása érdekében két figyelemre méltó intézkedése volt a helytartótanácsnak, amelynek szellemében intézkedni kell a városban dolgozó egészségügyi személyzetnek és cselekedni a családi környezetnek. Kiadására azért volt szükség, mert a kora középkortól kezdve súlyos büntetések, számos hátrány és megkülönböztetés érte a törvénytelenül született gyermeket és anyját. Ezért a házasságon kívül teherbe esett nők inkább választották a magzatuktól való 42 CsML Csanád vármegye adószedői számadásai. Honi adó. 1808. március 11. kisgyűlésen, 266. sz. alatti irat. Oltvai Ferenc szives közlése. 43 MVL Rovatos Összeírás 1813. 44 MVL Körr. Jkv. 1810. 45 Magyary-Kossa Gyula 1940. IV. 212. 46 MVL Körr. Jkv. 1808. 143