A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

rendeletet, mely a szülésznői gyakorlatot szabályozta volna vagy útmutatást adott volna a szülésznők számára.

4 A rendeletek és útmutatások hiánya a XVIII. sz. közepéig fennállt. Ebben az időben a szülést rettegett folyamatnak tartották, tele veszedelmekkel és a halál fenyegetésével az asszonyok fölött. Egy-egy jó, megbízható bába híre messze elterjedt. A bábák nemcsak a szüléseknél segédkeztek, hanem gyógyításra is vállalkoztak. Ezek az összetevők befolyásolták az embereket, hogy könnyen kialakult a bábák boszorkányhíre, amelyeket a boszorkányperek iratai ékesen bizonyítanak. „Minden, gyermekágyban fellépett betegség vagy az újszülött bármely betegsége felhasználható volt arra, hogy egybehangzó tanúvallomások alapján a boszorkány hírében álló bába bűnlajstromát növelje."

5 A XVIII. sz. közepétől döntő változások következtek be az ország közigazgatásában. A felvilágosodás szellemében hozott törvények és rendeletek kiterjedtek az egészségügyre is, s mintegy évszázadra meghatározta az e területen dolgozók munkáját. Az egészségügyi szervezet kiépülése mellett országos rendeleteket bocsátottak ki a bábák számára, megindult a bábaképzés, s magyar nyelvű bábakönyvek jelentek meg. Az első, az egész országra kiterjedő szabályzat a Taxa pharmaceutic a Posonienis, közismertebben a Pozsonyi Taxa, 1745-ben jelent meg. Elsősorban gyógyszerészet szempontjából fontos, de részletesen foglalkozik a bábaüggyel is. Torkos Justus János pozsonyi főorvos utasítását a helytartótanács 1744-ben fogadta el és az egész országra kiterjesztette. Tartalma — Korbuly György után — röviden a következő: 1. A bábák a tiszti orvossal és a többi orvossal szemben kötelesek tiszteletet tanúsítani. Szükség esetén a hívásra azonnal meg kell jelenni, munkájukat pontosan és hűségesen kell végezni. Józan és becsületes életet kell élniük. 2. Fogadalmuknál fogva híváskor személyre való tekintet nélkül, éjjel vagy nappal a szülőnőnél meg kell jelenni. 3. Ha a szülés nehezebb vagy kétes kimenetelűnek látszik, kötelesek tapasztaltabb bábát vagy orvost hívni. Ha halálos veszedelmet látnak, a megérkező orvossal azt is közölni kell. 4. Gyenge és haldokló csecsemőt közönséges vízzel kereszteljék meg. (Mint erről már 1731-ben Mária Terézia rendelkezett.

6

) 5. A bábák nem alkalmazhatnak belsőleg ható gyógyszert csak az orvos tudtával. Különösen vonatkozik ez az olyan gyógyszerekre, amelyek abortust idézhetnek elő. 6. A bába csak akkor gyakorolhatja hivatását, ha a tiszti orvos előtt vizsgát tett. A Torkos-féle szabályzat volt az alapja a későbbi utasításoknak, rendszabályoknak is. Gyakorlati megvalósulása hosszú időt vett igénybe. Legnagyobb akadálya a tanulatlan bábák nagy száma volt. A helytartótanács 1747-es összeírása alapján kimutatható, hogy képzett és esküdt szülésznő csak néhány városban volt.

7 Az előzőekhez képest minőségi változás következett be a magyarországi bábaképzés megindulásával. 1770-ben a nagyszombati egyetemen orvosi kart szerveztek, amelyen elkezdődött hazánkban is a szülésznők képzése. Tovább folytatódott az egyetem 1777-ben Budára való helyezésével. Addig a kevés számú szakképzett bába oklevelét külföldön, elsősorban a bécsi egyetemen szerezte. A rendeletek lehetőséget adtak arra, hogy az egyetemi bábaképzéssel párhuzamosan a vármegye orvosai is 4 Demkó Kálmán 1894. 316. 5 Korbuly György 1936. 156. 6 Magyary-Kossa Gyula 1940. IV. 84—85. 7 Korbuly György 1936. 200—201. 132