A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

Bábaság Makón MARKOS GYÖNGYI (Makó, József Attila Múzeum) „...mi a' Bábamesterségnek az ő legfőbb tcélya? Az, hogy az emberi Nem megtartassák, és tovább szaporíttassék." (Peterka, 1814)

1 A születés körüli szokásokkal foglalkozó kutató elkerülhetetlenül találkozik a bábával, annak munkájával, feladataival, életével. A témát feldolgozó tanulmányokban természetszerűleg csak érintőleges, meghatározott szempontú vizsgálatok alá estek azok a személyek, akik nélkül az emberiség fejlődése, életben maradása évszázadokon keresztül elképzelhetetlen volt. A makói születés hagyományait vizsgálva figyeltem föl arra a rendkívül sok adatra, amelyek a bábákra vonatkoztak. Ez késztetett arra, hogy a születés körüli szokások kiegészítéseként megvizsgáljam a bábák történetét, életkörülményeit és annak változásait egy sajátosan fejlődő mezőváros közösségében. Történeti előzmények A szülés körül segítő asszonyok tudásukat hosszú ideig tapasztalati úton szerezték. Azok a fiatalabb nők, akik készséget éreztek erre a munkára, segédkeztek az idősebbeknek, akiknek nagyobb tudásuk volt, majd egy bizonyos idő után önállósították magukat. Közülük került ki a hivatásos bába. A bába szláv eredetű szó. A magyar etimológiai szótárban található adatok szerint középkori forrásainkban vénasszony, nagyanya, szülésznő, boszorkány jelentésben fordul elő.

2 Korbuly György A magyar szülészet bölcsőkora című cikkében a szó eredetével kapcsolatban Horger Antal kutatásait idézi, aki a bába szót szláv jövevényszavaink legrégibb rétegéhez tartozónak tartja, amelyet szerinte két jelentéssel (obstetrix = szülés körül segítő, illetve vénasszony) vettünk át. Szintén ebben a tanulmányban olvashatjuk Szarvas Gábor feltevését, aki szerint a bába az öregaszszony jelentésből természetesen alakult ki, mivel éppen a tapasztalt öregasszonyok munkája volt nélkülözhetetlen a szülések körül. Középkori kódexeinkben (Pray, Érdy, Érsekújváry) is előfordul a bába szó obstetrix jelentésben.

3 A középkori szülészeti állapotokra jellemző, hogy „egész Európában igen el volt hanyagolva. A képzett orvosok méltóságon alul levőnek tekintették a szülésnél segédkezni... A szülésznők rendszeres kiképzéséről még sehol sem gondoskodnak, a bábák tapasztalati úton szerzett ismereteiket bocsátották rendelkezésére a vajúdónak..." A XVI—

XVII. sz.-ban nem adtak ki hazánkban egyetlen törvényt vagy 1 Peterka Josef 1814.1. 2 A magyar nyelv történeti—etimológiai szótára 1967. 209—210. 3 Korbuly György 1936. 169. 131