A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Néprajz - Szűcs Judit: A kásák, a lepények, a kenyér és a tésztafélék Szentesen
kemencébe, oszt nem füstölt, ... vót olyan kétágú sütögető villa, ... oszt betartották a láng elé." m A rongy oskapca elnevezést Szél Imrétől hallottam: ,,... csináltak lángost, ... törték, rongyoskapcának neveszték." m A túrósíepény és a bukta A lepény kenyértésztából és omlós tésztából is készült. Módosabb gazdacsaládban, kisparaszt családban is, ahol tehenet tartottak gyakran, szegényparaszt családban, ha az asszony munkabérben túrót, tejfölt kapott, tehát ritkábban sütöttek. Tejfölös túrót jóízűre elkészítve a kerekre nyújtott tésztára kenték, a tészta szélét becsipkézték, hogy ne folyjon ki. 67 (Szopkáné) Fecskefarokra, harapták (ti. mindig a sarkát harapták a nagy szeletekre vágott tésztának, és így a kiharapott rész a madár farokhoz hasonlított). Ez a meghatározás is a népi gondolkozás, egyben szóhasználat szemléletességére, tárgyiasságára utal. A buktát szintén kenyértésztából, szilvalekvár ízesítéssel csinálták, egyszerűsége miatt régebben gyakrabban készíthették; nekem már csak egy adatközlő mondta el (Tárkány Szűcsné). 68 A kalács, a hajtogatott és a kifli Az ünnepek leggyakoribb süteménye, esetenként kenyere volt a kalács. Az előkészítés technikájában: dagasztás, kelesztés; a sütés körülményeiben megegyezik a kenyérrel. Sülhetett a kemencefenéken és a tepsiben is. 69 Nagygazdánál, középparasztnál hetente sült, helyenként a béres feleségének is küldtek haza. Szegényparaszt családban csak nagy ünnepekkor sütöttek. A grizeslisztet, kalácslisztet tejjel, sóval, élesztővel összegyúrták, disznózsírt, kacsazsírt vagy vajat tettek bele, megdagasztották, kelesztették. A családi munkamegosztás a kenyérsütéshez hasonlóan alakult : a lány, a fiatalabb dagasztott, a dúc és a fonott kalács formáját a család idősebb nőtagja adta meg. 70 Tetejét megkenték tojással. A vajasdúcot böjti ételként említették, kisgalambot is csinálhattak a gyerekek 71 (vö. a szövegmutatvánnyal). 65 TESZ 1970. II. 717—718. A lángos szócikkből: „Magyar fejlemény, ráértéssel főnevesült a lángos melléknévből"...„eredetileg olyan kemencében sütötték, amelyben még lángolt a kenyérsütéshez gyújtott tűz." 66 MNL 4. 1981. 125. Az öntött tészta szócikkben kemény lepénykenyér fajtaként szerepel. — Kiss Lajos 1981. II. 188. Szintén olyan ételfajtaként írja le. 67 Ecsedi István 1935. 277. Tejjel, zsírral vagy vajjal, cukorral gyúrt, kelt tésztából készült változatát írja le. 68 MNL 1. 1977. 386. A bukta — burgonya — pép — eresztett pép —• öntött tészta szócikkek értelmezésével nem azonosítható. 69 MNL 2. 1979. 712. A kalács szócikk. Az Alföld leggyakoribb kalácsformájaként említi a dúcot és a fonott kalácsot. 71 Ecsedi István 1935. 271—274. Bálint Sándor 1977.121. A téli napfordulóhoz kötődő primitív halottkultusz maradványának tartja. 61
