A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szűcs Judit: A kásák, a lepények, a kenyér és a tésztafélék Szentesen

egész tevékenységet jelentette. Ennek a mindennapi ételnek a készítése az utóbbi időszakra az egész Alföldön hasonlóvá vált.

45 Kenyeret akkor sütöttek, ha „kiborult a hajába"*

6 (Erdeiné),,,igencsak hétutóján" (Vajda Sándorné). Leggyakrabban pénteken, de eló'fordult szombaton, esetleg kedden. Általában az asszony, lány dolga volt. A lányok 12—15 éves korukban tanulják meg. Az asszony betegsége esetén az iskolából kimaradt fiú, a férje is megcsinálhatta, ha vállalkozott rá. Szegényparaszt asszony, özvegyasszony ilyenkor otthon maradt, a nagycsalád-szervezetben élőknél a nagylány unoka felügyelt a dagasztó szolgálóra (Rúzs M., Erdó'háti, Ibolyáné Kulcsár Klára). Hetenként, a tanyán inkább kéthetenként egyszer, nagy munkák idején, például csépléskor hetenként kétszer is sütöttek. Télen esetleg több hétre, egy hónapra is megsütötték a kenyeret (Polgárék, Szélek). A kenyérsütés nagyon aprólékos leírását a dolgozat keretei nem teszik lehetővé.

47 Ennyi bevezető' után következzék a vázlatos leírás. A kenyér leggyakoribb kelesztojét párnak,*

8 párkorpának, komlóskorpának nevezték. De használtak párral együtt az előző kenyér tésztájából félretett száraz darabot is. Ennél korábbi változat csak a kenyér tésztájának, kovászának félretett darabja.

49 Helyenként általánosan azt használták (Szűcs Imréné). A pár, a párkorpa, a komlóskorpa készítése, változatai Árpát, zabot, komlót, ízesítőnek paprikát, fokhagymát, vöröshagymát raktak bele. Összefőzték, utána korpával összegyúrták, kis búzalisztet is tettek bele, kis csomókat készítettek belőle (Szopkáné). A komlót megfőzték, a meleg párt (ti. komlólevelet)

50 ráöntötték a pillangós korpára,

51 ha kihűlt, akácvirágot tettek bele (Polgárné). ,,Komló, szőlőcsuma, naty korpa vagy pillangós korpa, abbú csinálták. Beásztatták ëty kicsi kovásszal a párt." (Gránitz). Szopkáné egész fürt szőlőt tette a párba, ha akkor ért. Rúzs Molnárné ha nem volt szőlő, helyette zabot tett a párba. A párt lapos, kerek vesszőkosárban, a párszárítón szétterítve szárították meg, utána vászonzacskóba rakva száraz helyen tárolták. A kovászt, a nyerstésztát minden alkalommal újra félretették, a párt hosszabb időre készítették el. A gabona őrletésére, a liszt szétválasztására itt nem térünk ki. A kenyérsütés eszközei és edényei 45

Ecsedi István 1935., Kiss Lajos 1981. II. 189—199., Morvay Judit 1962. 48—52., Bálint Sándor 1977. 108—120. 48 Valószínű összefüggött azzal, hogy régen körbehámozták a levágott kenyérszeletet. Kisbán Eszter 1966. 343. Szerinte az egész Alföldön levágták a kenyér héját. Szentesen a szokást talán az idézett fordulat őrizte meg. 47 Papp Imre 1955. 13. Több dolgozatában említi, de talán itt a legrészletesebb a kenyérsütés leírása. Szűcs Judit 1979. 52—54. 48 Kisbán Eszter 1966. 211., 279—280. Szentes a pár elnevezésű területen belül van. 49 Uo. 204—206., Bálint Sándor 1977. 114—117. A borpárt kivéve a kelesztők egyeznek. Ecsedi István 1935. 268—269. Részletesebben a durva korpából gyúrt kelesztőt írja le. 50 Kisbán Eszter 1966. 232. A szerző a komlólével összegyúrt korpát nevezi párnak; a szentesiek is így értették általában. — Uo. Kisbán Eszter a korpát erjesztőanyagnak tartja, a komló szerepe szerinte tisztázatlan. Bullás József péknek az volt a véleménye, hogy a komló ízt, illatot adott a kenyérnek, és biztosította, hogy egy hétig se száradjon ki. 51 Kisbán Eszter 1966. A pillangós korpa elnevezést Kenderes megjelöléssel adja. 58