A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle

küldte vissza ; a szedés addig érintetlenül állt. A második (tördelt) korrektúra ennek ellenére június 2l-re mégis elkészült; Kner láthatólag nagyon hajtotta a megjelenést. A korrektúrát megküldő levelében (június 21-én) meg is írta, miért: „egy folyamatban levő nagy munka miatt — írta — a lapot haladéktalanul ki kell nyomtatnom és elosztanom [a szedést], hogy a betűt máshoz felhasználhassam". A konfliktusveszélyt csak növelte, hogy Kner indokai anyagilag is igen nyomósak voltak: „Igen régen tárgyalok egy megszállott területen lakó kiadóval egy hat kötetes munka nyomására nézve, amelyet igen jól fizetnek, s adják hozzá a papírost, tehát ez nekem üzemem hosszabb időn át jól fizetett munkával, tőkebefektetés nélkül való foglalkoztatását jelenti, de viszont teljes betűkészletemet köti le egy fél évre. [...] Olyan nagy összegű dologról van szó a mi szűkös viszonyaink mellett, amely reánk nézve nagyon nagy fontosságú." Hangsúlyozni érdemes, ez az ellentét (ekkor még) nem személyi ellentét volt; Dézsi — mint Kner június 28-i válaszából kitetszik — nem vette zokon a sürgetést, só't méltányolta a gyomai nyomda színvonalas munkáját. Kner pedig, említett levelében, „nagyon köszönte" a „szíves elismerést". Az idő azonban sürgette Knert, így — Dézsi korrekciós javaslatait is figyelembe véve, de mégis meglehetó's gyorsasággal — a lapot július 3-ra kinyomatta, s ugyanakkor az egyik-másik cikkből készülő különlenyomatokkal is nagyot haladt előre. Gyoma, 1924. július 3. Méltóságos Dr. Dézsi Lajos egyetemi tanár úrnak Lengyel Tolna megye Nagymélts. Gróf Apponyi Sándor úr leveleivel Méltóságos Uram! Tisztelettel tudatom, hogy a lap ki van nyomva és a hét végén [1924. júl. 5-én — L. A.] elfogok egy példányt becses címére küldeni, a jövő hét első napjaiban pedig az egészet leszállítom a Lantos rt. címére. Ki van nyomva a Szalay-féle cikk eddig kiszedett része is. — Mellékelten pedig van szerencsém beküldeni a Száz legjobb könyv című cikk eddig kinyomott részét áttördelve előbbi levelem szerint. A címlappal együtt ez az anyag most 24 oldalra terjed. Kérem kegyeskedjék ezt átnézni, ill. a korrektúrával összehasonlítani és azt becses megjegyzéseivel ellátva visszaküldeni, de az egész, előbbi korrektúrát is, amelyet hozzácsatoltan szintén küldök. Igen kérem ennek sürgős visszaküldését, hogy egy ívre valót kinyomhassak, mert a betűre szükségem van. — Maradtam kiváló tisztelettel Méltóságod igaz híve Kner Imre Ekkor Dézsi, mint a levél címzéséből is kitetszik, Apponyi Sándor Tolna megyei (lengyeli) kastélyában tartózkodott, s minden valószínűség szerint az Apponyihungaricumok katalogizálásával volt elfoglalva. Ez lett a baj, mert a nagyobb munkába beletemetkezve, mint szerkesztő, nem tudta vagy nem akarta átvenni Kner erőltetett munkaütemét s nem küldte vissza időben cikke különlenyomatának áttördelt levonatát. Ezzel, úgy tetszik, végsőkig feszítette a húrt, Kner Imre legalábbis július 10-én már egy ultimátum-szerű levélben szólította föl a korrektúra elvégzésére. Méltóságos Uram! Már hétfőre vártam vissza a különlenyomat kefelevonatát, és ma: csütörtökön azt még nem kaptam vissza. Nagyon kérem, kegyeskedjen azt haladéktalanul visszaküldeni, vagy bennünket annak kinyomtatásárafelhatalmazni szíveskedjen.— 355