A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Régészet - D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai
Hosszú élete során bejárta az országot, többször járt külföldön, sokat kutatott, ásatott, mindent megfigyelt, lejegyzett, ami régészeti, történelmi és természettudományos szempontból fontos lehetett. Idézet a Bakonyból : „Összejártam szép hazám majd minden megyéjét többnyire gyalog, sokszor lóháton, igen ritkán kényelmes úri fogaton, bámultam két ízben a mindenható szép világát a felhó'kön túl emelkedő' lomnici csúcsról épen úgy: mint az Alföld határnélküli — leírhatlan benyomású pusztáin, melyeken majd térdig érő sárban, majd övemet haladó Tiszakiöntvényekben gázolván, a pusztai betyár búvóhelyein nem prédát, sem vadat, hanem a szeretetre méltó tudomány kedves magzatit keresem fel." Megfigyelései nagy részét publikálta önálló köteteiben, az általa indított, szerkesztett szakfolyóiratokban — Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861—68), Archaeológiai Közlemények (1864—73), Archaeológiai Értesítő' (1868—72) — és a különböző napi- és hetilapok hasábjain. Életéró'l több rövid leírás 2 született, értékelték munkásságát, műveit 3 , de életművének nincs összefoglaló feldolgozása, s a hagyatékában található kéziratok, levelek, jegyzó'könyvek, feljegyzések egy része máig kiadatlan. Ezek közül a legjelentősebbek kézzel írott jegyzőkönyvei, amelyeket az Országos Műemléki Felügyelőség Könyvtára őriz. Terjes terjedelmükben feldolgozatlanok, bár jelentőségükre többen felhívták a figyelmet, egyes részleteit publikálták 4 . Az eredetileg 46 kötetből 5 db elveszett, a 45. kötet a budai Királyi Katholikus Főgimnáziumban és az Egyetemen töltött tanári éveinek feljegyzéseit tartalmazza, az utolsó kötet pedig hiányos bibliográfiát ad jegyzőkönyveinek tartalmáról. 5 Ezek a kisméretű (8X13, 13,5 cm lapnagyságú, 130—160 oldalas) kötetek saját használatra készültek, rendkívül vázlatosak, nem folyamatos szöveget tartalmaznak, hanem csak egy-egy mondat, egy-egy magyarul, németül, franciául, vagy latinul odavetett szó emlékezteti íróját a látottakra. Nehéz kiböngészni a terepen, zötyörgő szekéren írt, több, mint száz éves, néhol elmosódott, meggyűrődött, ceruzával írt kis füzetecskék tartalmát.* A publikációkban megjelent oldalakat a jegyzőkönyvekben fekete tintával áthúzta Rómer ; helyenként megjelölte a megjelenés helyét, idejét is. Aminek közlésére Rómer Flóris élete során nem került sor, az többnyire máig is értékes forrásanyag, töredékes voltában is közlésre érdemes, mert az általa leírt tárgyak nagy része elveszett, a középkori emlékek egy része megsemmisült. Fontos kutatástörténeti adalékot nyújt pontos leírásaival, a korabeli műemléki állapotok rögzítésével, a méretek megadásával és a helyenként művészi értékkel bíró, fotót pótló rajzaival. Feljegyzéseiből a tárgyi anyag megismerésén túl képet alkothatunk munkamódszereiről — pl. : ásatásainál időjárás-jelentést, sírrajzokat, temetőtérképet, alap- és metszetrajzokat, pontos méreteket ad — és emberi nagyságáról. Az Országos Műemléki Felügyelőség Könyvtára őrzi kéziratos hagyatékának nagy részét is 6 , amelyekben 2 Fraknói V. 1891. 177—199., Kumlik E. 1907., Börzsönyi A. 1911., Hampel J. 1891. 3 Többek között a Régészeti Dolgozatok 1958. tanulmányai: Banner J. 1—23., Bóna 1. 23—33., Kanozsay M. 33—45., László Gy. 45—49., Erdélyi G. 49—57., Oroszlán Z. 57—71., Banner J. 1965/a. 411—12., 1965/b. 142—145., Kőhegyi M. 1965. 555—556., Tombor I. 1969. 207—211., Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos. Egyház, műveltség, történetírás. 1981. 4 Tombor I. 1954. 276—278., Erdélyi G. 1958. 49—57., SemseyA. 1959. 129—134., G. Sándor M. 1960. 7—10. 5 Bolla Veronika szakmérnöki dolgozata (kézirat) Rómer Flóris magyarországi útjait topográfiai szempontból, katalógusszerűen dolgozza fel, feltüntetve a helyeket, ahol járt. Megjelent Sódox Alajos kiegészítéseivel: Sodor A. 1980. 6 A hagyatéki anyag XXXI. csomagjában Rómer utalásszerűén összegzi iodalmi ismereteit, hivatkozik jegyzőkönyveire, megjelent publikációira és a hozzá írott levelekre is. Pl. : Mindszent AK IV. 162., Szentes Műv. Kai. 132., Csanád AK. IV. 162., AK. V. 66, stb. Ezek pontosabb leírására levelezésének feldolgozása után lesz mód. Levelezését és az egyes megyékre vonatkozó okleveles anyag kijegyzetelését az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi ; ezek ismertetésére jelen cikkünkben nem térünk ki. 32
