A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Régészet - D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai

a jegyzó'könyvek adatainak kiegészítését, kijegyzetelt olvasmányait, kéziratban maradt cikkeket, eló'adásainak anyagát, rajzokat stb. találunk. A mai Csongrád megye (a korabeli Csongrád, Csanád, Torontál vármegyék adatait összeszedve) területéről minden archeológiai, építészeti, művészettörténeti adalékot kijegyzeteltünk; idézőjelbe téve közöljük ezeket az adatokat és a jegyzetekben kiegészítjük a Rómer által publikált cikkekkel, illetve a legújabb irodalommal. Csak utaltunk az utazás körülményeire vonatkozó bejegyzésekre és az elmosódott, olvashatatlan szövegrészekre. Csongrád megye területén kétszer járt Rómer Flóris. 1868 tavaszán Csanádra utazott, hogy megtekintse a ma is álló plébániatemplom építése során elbontott Szent Gellért-féle templom helyét

7

. Ezt az útját rögzíti a 24. jegyzőkönyv 91—105. oldalán. 1882. április 28—május 3. között Göndöcs Benedek pusztaszeri címzetes apát, műkedvelő régész meghívására a pusztaszeri ásatásokat vezette. Ő diktálta Stáder Jánosnak az ásatási naplót, amit Göndöcs publikált.

8 Ezt egészítik ki Rómer azon adatai, amit a 44. jegyzőkönyv 33—59. oldalain olvashatunk. Ezeken az utakon bejárta a környéket is és lejegyezte amit látott, tapasztalt. A jegyzőkönyvi adatok mellett a hagyatéki anyag Csongrád, Csanád és Torontál vármegyékre vonatkozó csomagjában (XVII. csomag, 381/2—3., 382/1—10. irat, 339/1—9. irat) találunk még néhány adalékot a megye történetéhez. Ezen adatok ismerete elsősorban a készülő megyei topográfia számára jelentős. A dóczi, sándorfalvi, deszki leletek nem kerültek be a Móra Ferenc Múzeumba, csak a feljegyzések, rajzok utalnak az illető helységben egy-egy kultúra elterjedésére, illetőleg az ugyanitt előkerült leletek előzményeként, kutatástörténeti adalékként értékelhetőek Rómer adatai. Jelentős a kiszombori és a pusztaszeri templom homlokzati rajzának ismerete, mivel ezt a korabeli állapotok hiteles, eddig még ismeretlen ábrázolásának tarthatjuk. A csanádi római emlékek, román és gótikus építészeti tagozatok rajza ugyancsak ilyen szempontból számottevő. Az áttekinthetőség kedvéért helységenként csoportosítva közöljük Rómer adatait. Németcsanád Az utazás leírása: „Az éjféli vonattal Csanádra utaztam. Az ido nagyon kedvező volt. Este felé permetezett. 1 órakor éjfél után értem Szőregre, hol az Esperes úr reám várt, sötétben lassan haladván 1 óra után lefeküdtem. Ápril. 27-én 5-kor indultunk Német Csanádra". (24. Jkv. 91. o.) Itt feltehetően a régi Sz. Gellért-féle templom alaprajzát vetette papírra Rómer Flóris és néhány megjegyzést fűzött hozzá : „megmaradt a góth külső ablak, restaurálták 1741, falromok" (93—94. o.) 1. kép. A következő oldalakon (95—96. o.) két helyszínrajzot látunk a csanádi romokról (?) ezek az oldalak nagyon elmosódottak, írásuk olvashatatlan. Ide kapcsolódik a hagyatéki anyag egyik megjegyzése: „Vastag Mihály bulcsi lelkésztől haliam, hogy még 1817-ben a piacon falromokat látott. Jkv. XXV. 165, XXIV. 95., AK., Religióban Killer Frigyes 1868." (XVII. csomag, 369/4. számú irat).

9 Rómer elment a plébániára, ahol a következőket látta: „Plébánia az egész pitvar és a ház eleje római téglákkal kirakva, a templom falaiban szintén sok, ezek a helyszínen kellett hogy találtattak legyen a kövekkel együtt. — Castrum, 7 Kumlik E. 1907. 84., Hampel J. 1891. 28., Henszlmann 1.1871. 2—34., Dávid K. 1974.14. 8 Göndöcs B. 1883. 9 Az elveszett XXV. Jegyzőkönyv anyagára hivatkozik Rómer. 33