A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

és más közösségek kapták. Közölte továbbá, hogy a betáblázási munkálatok kb. 3 éven belül az egész köztársaság területén befejeződnek.

38 A 30-as évek közepére a reformmunkálatok lényegében befejeződtek. 1934-ig a reform keretében rendelkezésbe vett 4 063 644 hektárból (ez valamivel több, mint amennyit a lefoglalásra a 20-as évek elején előirányoztak) kiosztottak 1 765 483 hektárt, az eredeti tulajdonosnak (elsősorban cseheknek) visszaadtak 1 761 857 hektárt. Hasonlóan alakult a kiosztott és visszaadott föld aránya a keleti tartományokban is (itt főleg szlovákok és kormánytámogatók tarthatták meg földjeiket) : Szlovákiában Kárpátalján rendelkezésre állt 1 407 162 ha 248 909 ha új tulajdonba adtak 682 614 ha 54 693 tulajdonosnak visszaadtak 506 536 ha 42 549 ha Az állam kezelésében 1934—35-ben mintegy 500 000 ha volt, természetesen zömében erdő és egyéb.

39 Ezzel a földreform az összes földterület mintegy 29%-át, a mezőgazdasági területnek pedig 16%-át (kb. 1,3 millió hektár) érintette. Hogy a reform végrehajtásának módját, ellentmondásait és eredményeit megérthessük, rá kell világítani az agrárpárti politikára és a földhivatal helyzetére. Az időszak parlamenti vitáin és sajtóján végighúzódik az a vád, hogy az agrárpárt monopolizálja a földreform végrehajtását, és azt politikai céloknak rendeli alá, a juttatások során nagymértékben a párt kádereit és tagjait juttatja méltatlan előnyökhöz, igen sokszor kisemmizve a földigénylők tömegeit. A törvények tárgyalásánál láttuk már, hogy a földhivatal kettős függésben állt, részben a törvényhozástól, részben a kormányzattól. Politikai kapcsolatai azonban hamarosan nyilvánvalóvá váltak. Masaryk elnök már 1922-es nemzetgyűlési üzenetében hangsúlyozta, hogy szükséges a földhivatal depolitizálása és az ellenőrzés biztosabb formáinak megteremtése.

40 A cseh néppárt szlovákiai közlönye, a pozsonyi Ludova Politika egy 1926 áprilisi számában egyenesen azt állítja, hogy Szlovákiában csak azok kaptak földet a reform végrehajtása során, akik a köztársasági agrárpárt tagjai.

41 Koczor Gyula, csehszlovákiai magyar nemzeti párti képviselő és társai 1927-ben egy, a kormányhoz benyújtott interpellációjukban tiltakoztak a földreform diszkriminatív gyakorlata ellen. Többek közt azt követelték, hogy a kormány szüntesse meg a „földbirtokreform kihasználását a pártpolitika érdekében, és minden állampolgárnak egyenlő jogot biztosítani, bármely párthoz tartozzék is az".

42 1929 nyarán a cseh néppárti körök sajtókampány formájában erős támadást intéztek a földhivatal ellen, mert annak tevékenysége még mindig pártpolitikai színezetű. A Lidové Listy júniusban így írt : „Nincs még egy állami hivatal, amely minden további nélkül tűrte volna, hogy olyan sok igaz vádat hangoztassanak ellene. A földhivatal nem szégyelli magát, és egyszerűen nem veszi tudomásul a nyilvános kritikát. Ez a hivatal szervezetére nézve állami, mégis a cseh agrárpártnak számol be tevékenységéről, a földhivatal elnöke a párt összejövetelein szokott számot adni működéséről. A hivatalban alkalmazott tisztviselők nem államiak, sőt azt kellene mondani, hogy egy politikai párt ellenőrzése alatt állanak."

43 38 Ua. 39 Halász M. 1938. 107. 40 Lengyel Gy. 1980. 17. 41 OL К 428 703 es. MTI Kőny. (MTI Prága 1926. április 16.) 42 Idézi: Magyar Kisebbség 1927./18. sz. 660. 43 OL К 428 703 es. MTI Kőny. (MTI Prága 1929. június 27.) 298