A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

Az agráriusok monopolhelyzetének magyarázata a csehszlovák demokrácia sajátos kormányzati működésében keresendő. Leszámítva a köztársaság első 3—4 esztendejét, a koalíciós jellegű kormányokban az agrárpárt dominanciája érvényesült. Ezenkívül a kormányon belül létrehoztak egy szűkebb vezető testületet, az ún. „petka"-t, amely a lényegi kérdésekben döntött. Az agráriusok kezét szabaddá tette az is — ha hihetünk Benesnek —, hogy megállapodtak a szocialistákkal, miszerint a szocialisták gondoskodnak a munkások érdekében hozott jóléti intézkedésekről, az agráriusok pedig a földreformról.

44 Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a földhivatal Masaryk által is igényelt depolitizálása és hatékony ellenőrzése nem valósult meg. Figyelemre méltó, hogy a földhivatal milyen óriási vagyon felett rendelkezett. 1929. november 1-én 9,2 milliárd (!) korona tartalék- és 1,3 milliárd korona kolonizációs alapja volt. Ez együttesen meghaladta az éves állami költségvetés teljes összegét, amiből természetesen a földhivatal is kapott. 1919 és 1926 között az állami költségvetésből összesen 384 175 000 Kő-t irányoztak elő a földhivatal céljaira. Ezzel szemben a hivatal bevételei 127 859 000, a beruházásai pedig 10 830 000 Kc-ra voltak beállítva. Vagyis hét év alatt az állami költségvetés 267 146 000 korona kiadástöbbleteit irányzott elő a földhivatal számára.

45 A hivatal jelentős hitelügyleteket is lebonyolított. Például 1927 végéig 519 430 000 koronát juttatott a földtulajdonosoknak, ebből 379 990 000 koronát közvetlenül saját pénzügyi kereteiből.

46 Mint láttuk, erre a hiteltörvény lehetőséget nyújtott. A földreform végrehajtása nyomán természetszerűen módosult a földbirtokstruktúra. A mezőgazdaságok száma és mérete a földoszlás megindulásakor és jeentős részének lezajlása után

47 : A gazdaságok nagysága (ha) A gazdaságok száma A gazdaságok területe (ha) A gazdaságok nagysága (ha) 1921 % 1927 % 1921 | % 1927 % 0— 1 1— 5 5—10 10—30 30—100 100 felett 530 141 684 720 220 791 157 087 14 533 20 186 32,6 42,0 13,6 9,7 0,8 1,2 431 223 635 316 209 336 160 506 25 780 4 881 26,40 43,28 14,29 10,93 1,76 0,33 251 174 1 725 287 1 567 079 2 466 937 694 272 1 437 706 3,1 21,4 19,2 30,2 8,5 17,6 184 884 1 845 328 1 584 174 2 621 161 1 254 331 1 106 195 2,14 21,38 18,30 30,28 14,49 13,47 Az alsóbb kategóriákban (0—10 ha) jelentős csökkenés tapasztalható a birtokok számát illetően, területük közel azonos maradt. Ez azt mutatja, hogy nagy számban birtokkiegészítés történt. Növekedés a 10—100 hektáros birtokoknál volt, ezen belül is a 30—100 hektáros középbirtokok mutatnak jelentós gyarapodást. Látható, hogy a reform elsősorban a közép- és főleg a gazdagparasztság és nem utolsósorban az agrárpárt exponenseinek (maradékbirtokosok) megerősödését szolgálta, ellentétben eredeti, törvényekben kodifikált céljával, de összhangban az agrárpárti törekvésekkel. A 100 hektár feletti birtokok száma jelentősen, területük azonban 44 Bene§ 1943. december 14-én Molotovval folytatott tárgyalásán nyilatkozott így tárgyalópartnerének. Jahrbücher... 1972. 385. 45 Tarján Ö. 1930. 41—42. Tarján arról is tudósít, hogy a földhivatal igazgatói választámányában a törvény által előírt 12 fő helyett csak 9 személy van. Az igazgatói választmányban nemzetiségi tag soha nem volt. A köztársaság végnapjaiban 9 cseh és 3 szlovák alkotja a választmányt. OL К 200 FM Felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosa. 1. cs. 23/1939. február 8. 46 Magyar Kisebbség 1930./7. sz. 243. 47 Jócsik K. 1940. 26. 299