A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere

iránti tisztelet, a megbecsülés és a hazaszeretet érzését. A gyakori találkozások alkalmával a tapasztalatok szerzésére mindenkinek lehetó'séget biztosítottak. Tetteik nyomán változott Szatymaz arculata, lakóinak gondolkodásmódja, gazdálkodási módszere. A közös cél érdekében megfogalmazott és elvégzett feladatok mögött a kor lehetőségeit és a helybeli tanyai életforma körülményeit figyelembe véve nemes szándékok és óriási eró'feszítések húzódtak meg. Az önként vállalt tennivalók köre évröl évre bovült. A haladó gondolkodásúak, a szellemileg képzettebbek a szóvivó'k. Szatymaz a századfordulóra Szeged kedvelt kirándulóhelyévé, üdülőterületévé, Felsőtanya szó'lészeti, borászati, gyümölcsészeti központjává vált. Javult a helyi úthálózat, piac, csatornázás, postai és egészségügyi szolgáltatás. Felépült a templom és a plébánia. Szeged vezetői elismerték a szatymazi földművesek eredményeit, mert meggyőződtek arról, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztésben az országos színvonal átlagát túlszárnyalták. 1914-ig családias, meghitt hangulat uralkodott a gazdakörben. A tagok egymás iránti bizalma őszinte, a közös élmények hatása erős. E társas egylet közvetve egész Szatymaz lakosságának anyagi fejlődését segítette, kulturális igényeit, anyagi fejlődését szolgálta, gondjait, javaslatait a hatóságoknak továbbította. Az egyéni és közös kezdeményezések, javaslatok, határozatok mögött önzetlenség, áldozatkészség rejtőzött. Amit tettek, azzal nemcsak a gazdaköri közösség, hanem a szélesebb társadalmi rétegek életét tették elviselhetőbbé Szeged korábban kevéssé értékelt részén, Felsőtanyán. A kör tagjai a választott vezetők segítőtársai lettek. Az önkéntesség elvének betartásával felelősséget éreztek egymásért, a vezetők a közösség bizalmáért. Munkájukat többször nyomasztó gazdasági helyzet korlátozta. Az egyesületben 1920-ig a politizálás minimális. A Horthy korszakban a társadalmi, politikai körülmények változásával módosult a kör tevékenységének tartalma és módszere. A mezőgazdasági munkával foglalkozó társadalmi rétegek, csoportok érdekeinek képviselete helyett burkoltan az uralkodó osztály gazdaságpolitikáját kiszolgáló intézmény szerepét szánták ennek az egyletnek. A többség körében általános támogatást nem kapott néhány hangadó kormányt magasztaló szónoklata. A szatymazi gazdakör vezetőségének is végre kellett hajtani a hivatalos intézmények utasításait a parasztság körében, de korábbi kezdeményező, kísérletező, szervező, javaslattevő szerepük csak fokozódott. A helybeli parasztság minden rétegében a fiataloktól az idősebbekig felkeltették a mezőgazdasági szaktudás iránti vágyat. A tanulási kedv fokozódásával a mezőgazdasági képzésben előtérbe került az elmélet és a gyakorlat együttes alkalmazása. A kör kezdeményezésére nyithatta meg kapuit 1928-tól a mezőgazdasági oktatás helyi intézménye, a szatymazi gazdasági iskola. A fiatalok oktatásán kívül a felnőttek továbbképzését szolgáló tanfolyamok megszervezésével, vezetésével is foglalkoztak. A szatymazi gazdakör tagjai idegenkedtek az országos gazdasági és politikai szervek ajánlásaitól, kötelező utasításaitól. Az 1930-as évektől egyre gyakrabban tapasztalták, hogy érdekeik, céljaik nem egyeznek az általános gazdasági bajok ellenére gazdagodó uralkodó osztályok akaratával. Amíg a termelés, beszerzés, elosztás, értékesítés támogatásán kívül hatékonyan végezték a közművelődés fejlesztését, addig mondható eredményesnek, haladónak a gazdakör tevékenysége. Létezésük miatt a háborút kiszolgáló gazdasági helyzetben (beszolgáltatás, fekete árak, inflálódás) sem alakult ki a polgári szövetkezeti mozgalom (HANGYA) Szatymazon. A felszabadulás után a helyi demokratikus pártok, szervezetek (Szegedről irányítva) kísérték figyelemmel a környék gazdasági, politikai, kulturális helyzetét és határozták meg a tennivalókat. A kör, mint gazdasági és kulturális csoportosulás erőtlenné, alkalmatlanná vált a mezőgazdaságban dolgozók képviseletére. 267