A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Horváth Ferenc–Zombori István: Kováts István leírása és rajzai a szegedi vár kőfaragványairól (1878)

rajzok mind egyetlen kéztől, Kováts Istvánétól származnak. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk arról a rajzkészségről, ami e lapok láttán elénk tárul. A szöveges rész finom papírra, a rajzok jóval keményebb rajzpapírra készültek és az egészet később kötötték egybe. Az első 16 rajzlap szélén (egy kivételével) keretezés nincs, a 18-tól kezdve viszont igen. A kötet tartalma: 1-tól 10-ig ceruzával számozott, mindkét oldalon teleírt lap (kivéve a 2. lapot, amelyik üres). Ez a számozás későbbi, más kéztől származik. Ezt követi 1—46. eredeti számozású rajz, rendszerint a bal felső sarokba helyezett számokkal, mindig csak az egyik oldalra rajzolva, a 17. lap kivételével, mert ez egy szöveggel teleírt lap. Végül a kötet legutolsó, 47. rajza egy négyrét hajtott (36X51,5 cm) térképvázlat, amely a vár átnézeti képét adja, szintén ugyanazon kéztől. Meglehetősen bonyolult a kötet kronológiai rendje. A külső borítón és a belső címlapon egyaránt 1878 látható. A 10. oldalon a bevezető szövegrész alján eredetileg 1876 szeptember dátum volt, amit Kováts István később átjavított 1877-re. A rajzok között szereplő 17. lap írott szövege alatt viszont 1880. február 20-i dátum áll, Kováts István aláírásával, a kötet végi váralaprajzon pedig 1878. január 24. A kötet átvizsgálása, a szöveg és a rajzok elemzése révén úgy tűnik, hogy a kézirat a következő módon keletkezett. Az első rajzok 1876-ban készültek, különálló lapként, látszik is, hogy a rajzok számozásakor mindig odaírta Kováts, hogy 1. lap 2-ik lap stb., amit a későbbi bekötéskor a könyvkötő némely helyen levágott (pl. 15. lap). Ehhez készült a bevezető szöveg, szintén 1876-ban, ezért a dátum. A bevezetőben említi (9. oldal), hogy 1877 május—júniusában csatornát ástak, nyilván ekkor készültek még további rajzok — összesen az első 16, és ekkor javíthatta Kováts át az 1876-ot 1877-re. Ugyancsak a 9. oldalon hivatkozik egy bizonyos 15. számú rajzra, ami értelem szerint a vár alaprajzát jelenti. Ezt ma nem ismerjük, mert a kötet végén lévő alaprajzon nincs szám, hanem nyilvánvalóan ez az egykori, a 15. számú lap tökéletesítése révén jött létre. Az így összeállt anyagot a város szempontjából fontosnak ítélve Kováts az egészet fölajánlotta Szeged városának. Pálfy polgármester a kísérő iratot és a kéziratot 1878. július 5-én bemutatta a városi tanácsnak, ahol határozat született, hogy megőrzésre helyezzék el a levéltárban.

19 Majd az 1878 őszén folytatott bontások során előkerült kövek rajzait pótlólag helyezte el a kötetben Kováts, ezek véleményünk szerint a 18-ik rajztól kezdődőek, lapszéli kerettel, amelyek — a 17. lap szövege szerint 1880. február 20-ig készültek el. Mindez azt is jelzi, hogy e kövek őrzése, sorsa eredetileg korántsem volt biztos, ezért tartotta fontosnak Kováts azokat lerajzolni, és így az utókor számára biztosítani. Az anyagnak a város számára való értékét hangsúlyozta azzal, hogy hivatalos úton, a tanács és a polgármester közvetítésével ajánlotta fel a városi levéltár számára. (Ne feledjük, ekkor még sem a városi múzeum, sem a könyvtár nem létezett.) A rajzokat tartalmazó kéziratból azonban még egy másik példány is ismeretes. Ez ma a Somogyi-könyvtárban található.

20 A kiadás előkészítése során módunk volt a két példányt egybevetni. A vizsgálat alapján azt mondhatjuk a Somogyi-könyvtár Kováts kötete a fentebb részletesen leírt és mellékelten másolatban közölt anyag pontos, saját kezű másolata, és azzal csaknem egy időben, valamikor 1880 körül keletkezhetett. Elképzelhető, de korántsem bizonyos, hogy Kováts ezt a maga számára 19 Csongrád Megyei Levéltár 8670/1878 irat. A kísérőirat, a polgármester beterjesztésével ott található ma is, a melléklet — az itt közölt kötet — az idők folyamán a városi könyvtárba, ill. múzeumba került. A rajzokat tartalmazó kötet utolsó, üres lapján ott is az utaló szám: 8670/878. Megerősíti ezt Kováts bejegyzése is a belső címlapon: Szab. kir. Szeged város községi levéltára számára ajánlja K. I. 20 Jelzete : Gg. 70. 173