A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Horváth Ferenc–Zombori István: Kováts István leírása és rajzai a szegedi vár kőfaragványairól (1878)

készítette. Amíg azonban az előző kötetben világosan leírta, hogy ez a levéltár számára készült, ez utóbbiban semmilyen utalást nem találunk. Maga a kötet méretre, külső borítóra, címre és dátumra nézve megegyezik a múzeumi példánnyal. De a bevezető szövegrész tagolása, gyakoribb bekezdései azt mutatják, hogy Kováts itt formailag módosított a leírtakon, a szöveg viszont teljesen egyezik. A rajzok itt már az első laptól kezdve azonos szélkeretezéssel készültek. Számozásuk eggyel kevesebb, mint a múzeumi példányé, csak 45, és a végén a térkép a 46. Ennek az az oka, hogy innen hiányzik az első példány 17. lapján leírt, 1880. február 20-i keltezésű bejegyzés. A rajzok kivitelre, tartalomra teljesen azonosak, csak a könyvtári példány némelyik illusztrációján olyan kiegészítő szöveges információt olvashatunk mint pl. boltív, ablak, boltív kereszt, gerínckőstb. Mindezeket figyelembe véve úgy véljük, az érdeklődők és kutatók bátran hagyatkozhatnak a most közzéteendő kéziratra, mert a könyvtári példány semmi lényeges eltérést vagy többletet nem tartalmaz. A kiadás célja éppen az, hogy szélesebb körben népszerűbbé tegyük ezt az érdekes dokumentumot, és egyúttal megkíméljük az értékes eredeti kéziratokat a gyakori használattól, ami nem használ állaguknak. Sajnos semmit sem tudunk arról, mikor és hogyan került a két kézirat a városi múzeum és könyvtár gyűjteményébe. Az utalások azt mutatják, hogy régóta ott őrizték mindkettőt. Tanúsítják ezt különböző, későbbi ceruzabejegyzések, amelyek mindkét példányon megtalálhatók. Ezek elsősorban Cs. Sebestyén Károly utalásai olyan szakcikkekre, amelyek a rajzon lévő kővel analógiát vagy egyéb vonatkozást tartalmaznak. (Pl. 4. lapon „L. Arch. Ért. U. F. XIV. 136", vagy a 13. lapon: „Lásd: Régiségtan napló I. k. 25. lap 122/1884." stb.) Az 1879-es árvíz pusztítása után a vár sorsa is eldőlt, a katonaság átadta a városnak. 1881-ben az épületeket lebontották. A nagyszabású munkálatok természetesen nem történhettek Kováts István nélkül, aki lelkesen, (pénzügyileg is)^önfeláldozóan és sokszor megaláztatást is vállalva felügyelte a munkálatokat. Önéletírásából most idézendő beszámolója az egyik legfontosabb forrásunk a középkori várra. „Midőn a királyi bizottság megjött, tudva volt, hogy a vár lefog bontatni, ennélfogva a városi tanács már jó előre egy nyolctagú bizottságot nevezett ki, akik ellenőrizzék a bontást, és figyelemmel legyenek a kikerülendő régiségekre, és hogy azokat lehetőleg egy csoportba összegyűjtsék. De a királyi biztos is nevezett ki két egyént, egy mérnököt, Burger volt a neve, és egy katonaruhában járt őrmestert, aki egyben a királyi biztos lovásza is volt, a Jánost. Mind a ketten jóravaló emberek voltak, szerettem és tiszteltem őket. Burger Székesfehérvárott született. A lebontás bevégezte után itt Szegeden meg is halt. A kijelölt bizottság egy este össze is jött hat számban Reizner János, akkori városi főjegyző elnöklete alatt, ahol megbeszéltük, hogy mindennap másikunk megy a várbontást ellenőrizni és az értékes tárgyakat összegyűjteni. De midőn a jó urak meghallották, hogy a királyi bizottság is rendelt oda két egyént ellenőrnek, elállottak a vállalkozástól, s feléje sem ment egyikük sem a bontásnak. A várbontás kezdetétől egész végeztéig napestig ott voltam kilencven egész napon által. A jó Burgerral hamar megösmerkedtem, úgy Jánossal is. Szinte szerették, hogy ott voltam, mert Burgernak más egyéb teendői is voltak. János pedig lovászkodott is. Bürgert akkor vettem igénybe, hogyha a bontó vállakozók valamely nagyszerű formás követ nem voltak hajlandók átengedni. Sok kellemetlenségnek is voltam kitéve, úgyhogy egy nagyobb szabású kőért a bontó vállakozóval majd ökölre is került a harc. A munkások valamennyien altaljában dolgoztak, s ezek is ellenkeztek az átadás miatt, minthogy köbméterenként lettek fizetve. Akadtak köztük olyanok, akik ha már a fáiban láttak, hogy egy nagy, szép faragott 174