A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Révész László: Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak?
vette. 17 Napjainkra már egyre világosabbá válik, hogy a szabolcsi-zempléni leletanyag részben eltér a Kárpát-medence többi részén fellelttől, s annak tanúságait nem szabad automatikusan rávetíteni más régiók temetőire. 18 Alábbi megjegyzéseink nem helyettesíthetik e temetők szükségessé vált újbóli értékelését, csupán néhány, témánk szempontjából fontos momentumra szeretnénk felhívni a figyelmet, főként a nemek meghatározása körüli bizonytalanságra. A 18 sírós bezdédi temető esetében (a sírok itt egyetlen sorba rendeződtek) komoly buktatókat rejt magában az a tény, hogy László Gy. a nemek megállapítását kizárólag a mellékletek alapján volt kénytelen elvégezni. 19 (6. kép 1) A temető bal szárnyához sorolt, útépítés során megbolygatott 1. sírból csak lószerszám került elő. Ez nem feltétlen jelez férfisírt. A lábaknál lévő egyetlen öv (?) veret tartozhatott a kantárhoz is, mint pl. a karosi III/6., biztosan női sír esetében láthatjuk. A 2. sírban talált gyöngyök, kis ezüst veretek inkább női sírra utalnak. A Jósa A. által leírt vastöredékeket 20 László Gy. tegezként értelmezi, 21 hiányoznak viszont a nyílhegyek. Üresen eltemetett tegezt honfoglalás kori leletanyagból nem ismerünk. Az 5. és a 6. sír nemét mellékleteik alapján (lószerszám, ill. az utóbbinál egy kova és egyetlen nyílhegy) ugyancsak nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani. A jobb szárny 11. sírja szolgát rejthetett, néhány vastöredéke és egyetlen bronz hajkarikája alapján. Neme szintén bizonytalan. A leggazdagabb női sír a 16., hasonló kerek véretekkel díszített ruhában temették el a halottat, mint a zempléni vezért. 22 László Gy. rendszere szerint azonban helye nem a sírsor legszélén, hanem a tarsolylemezes 8. sír mellett lenne! A bal szárny valóban gazdagabb, mint a jobb, de ezt a „gazdagságot" a - zömmel valóban szerény mellékletú nőkhöz képest - a férfisírokba helyezett fegyverek adják. Valójában csak a tarsolylemezes, gyűrűs 8. sír és a veretes övvel elhantolt 3. sír emelkedik ki a többiek közül. László Gy. számára a férfi és női sírok egymáshoz sorolásánál, a „házaspárok" kialakításánál gondot jelentett a férfiak döntő túlsúlya. Ezt úgy hidalta át, hogy az 5., 6., 7. és 17. sírt serdülő gyermeknek határozta meg. 23 Az első kettő neme, mint láttuk, mellékleteik alapján bizonyosan nem dönthető el. A 7. sírról pedig Jósa világosan leírja: „... az állkapocsban csak két odvas fog volt, amely körülmény előrehaladott korra enged következtetni." A párok kialakításánál nem jutott szerep a 3. (veretes öves) sírnak sem. László Gy. ezt azzal oldotta fel, hogy amúgy is 17 A keceli, hencidai, bojárhalmi, gádorosi leletek részletes elemzését nem is készítette el, bennük a nagycsaládi rendszert nem sikerült kimutatnia. 18 Dienes István 1961.133., Révész László 1990. a. 19 László Gyula 1944.128-133., a temető első ismertetése: Jósa András 18%. 385-412. 20 Jósa András 1896. 390. 21 László Gyula 1944.129-130. 22 Jósa András 18%. 408-409; V. Budinsky - Krtfka - Fettich, Nándor 1973.170-173. 23 László Gyula 1944. 132-136. - Szakirodalmunk a bezdédi temetőt (főként az aranyozott vörösréz tarsolylemez alapján) egyik legkorábbi honfoglalás kori emlékanyagunknak tartja. A 14. sír pödrött végű karperece és a 15. sír sodrott lábperece alapján azonban valószínű, hogy használata a X. sz. második harmadáig nyúlik, L. 10. j. Ugyancsak a 14. sírban olyan ovális fejű, csillaggal díszített gyűrű volt, amely köznépi temetőinkből ismert. Szőke Béla 1%2. 63-65. szerint kialakulási helye Dél-Oroszország, s a honfoglaló magyar köznéppel jelent meg a Kárpát-medencében. Használatát a X. sz. első kétharmadára teszi. Rangos temetőinkre nem jellemző. 620
