A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lovász Emese: Újabb adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5–6. századi történetéhez (Az egerlövői temető)

ÚJABB ADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 5-6. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ (AZ EGERLÖVŐI TEMETŐ) LOVÁSZ EMESE (Sátoraljaújhely, Kazinczy Múzeum) Észak-Magyarország (szűkebben területünk, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) időszámításunk utáni történetéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Abban egyetért a kutatás, hogy továbbélő kelta lakossággal számolnunk kell. A kelta leletek a Bükk hegység, és a Sajó völgye mentén sűrűsödnek. Erős quád hatást mutató telepanyag került elő pl. Miskolc belvárosában több lelőhelyen: Miskolc-Sötétkapu, illetve Széchenyi téren. Jellegzetes vandál anyagot tartalmazó néhány temetkezés ismert Muhi, és Gibárt lelőhelyekről.

1 A markomann háborúk utáni vandál letelepítéssel hozható kapcsolatba az utóbbi években, Tiszaladány határában feltárt településrészlet.

2 Jelentős teleprészt sikerült itt feltárni: négy félig földbemélyített házat, több felszíni építmény maradványát, és összesen 214 gödröt. További négy háznak a helyét rajzolták ki az őket körülvevő gödrök. Magukat a földbemélyített házakat a homokbányászást előkészítő talajmunka sajnos „elvitte". Bár hatalmas mennyiségű kerámiaanyagot tártunk fel nagy területen, a régészeti anyag etnikumhoz kötéséhez nem elegendőt. A szarmata leletek összegyűjtése megtörtént.

3 Ezek elterjedése csak nagyjából fedi az egykori római-szarmata sánc határát; ez a határ csak a szarmata kor korábbi periódusában húzódott a Csörsz vonalánál. Késői szarmata temető előkerült jóval a sáncon kívül is, pl. Szirma-Fáskert lelőhelyen.

4 Nem tartozott területünk a hun birodalomhoz, de a néhány hun jellegű lelet arra utal, hogy ellenőrzés alatt tartották. „Magányos" temetkezésként ismert a szirmabesenyői, torzított koponyás, fegyveres férfisír.

5 Az adattári jelentések azonban mást mondanak: Megay Géza több ízben járt a helyszínen, a lelőhelyet többször átvizsgálta. Időközben 30-50 métert haladtak előre a homokbányászással, újabb lelet azonban nem került elő. Majd fél évvel az első találás után egy újabb sírt bolygattak meg. A 1 K. Végh Katalin 1975. 65-129. 2 A szerző ásatása. Rövid előzetes közlés megjelenés alatt, a „Tokaj és Hegyalja" II. kötetben, „A tiszaladányi telep" címmel. 3 K. Végh Katalin 1971. 4 K. Végh Katalin 1975. 74-75. XIII-XVI. t. 5 Megay Géza 1952. 132-134. 55