A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lovász Emese: Újabb adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5–6. századi történetéhez (Az egerlövői temető)

szintén torzított koponyától 65 cm-re került elő a két combcsont, a felkarcsontok, bordák, az állkapocs. Melléklet sem a csontok között, sem a közelben nem volt. A munkálatok gyors üteme miatt pontos mérésre nem volt lehetőség. Megay Géza becslése szerint a két sír egymástól mintegy 30 méterre volt.

6 Lehetséges, hogy a lelőhellyel azonos az a „Hátsóföldi homokbánya"', ahonnan az 1930-as években ajándékoztak a múzeumnak egy „germán ízlésű" ezüstcsatot.

7 Hasonló a története a kistokaji együttesnek. Ezt is homokbányászás közben találták, külön-külön hozták be a leleteket a múzeumba: elsőnek az ékkőberakásos, aranylemezzel borított ezüstcsatot, később a két aranyozott, ezüst cikádafíbulát, majd a besímított díszű korsót. A többszöri helyszínelés nem járt eredménnyel, és a hónapokkal később végzett leletmentés során is csak kelta és császárkori gödröket sikerült feltárni.

8 Szólnunk kell végül azokról a Borsod megyében előkerült aranyfülbevalókról, melyeknek etnikai hovatartozását a kutatás fenntartással fogadja. Ezeket az EdelényLánczi völgyben, Miskolc-Sajóparton, és a „Miskolc és Zsolca közötti helyen találták, e csoportba tartozik még a Mezőkövesd, Nyárfa utcai lelet.

9 Az edelényi fülbevalók kapcsán említjük, hogy a lelőhelyként megjelölt Lánczivölgytől nem nagy távolságban, Edelény-Cseb dűlőben, Árpád kori temető leletmentése közben „germán jellegű" anyag is előkerült. A kényszerű rohammunkában csak megfigyelték, és az ásatási naplóban írásban tudták rögzíteni a jelenségeket: néhány gödör és egy kemence betöltéséből többek között egy világosszürke, éles hasvonalú, besímított díszű edényke, és duplasoros, díszített csontfésű került elő. Az anyag legalábbis „gepida színezetű".

10 A mezőkövesdi lelet 1932-ben került elő, a Nyárfa utca 8. számú telken, gödörásás közben, 2-2,5 m mélyen. A helyet dombos magaslatként írta le Leszih Andor. Értesülése szerint már a szomszédos telken is találtak „csontokat és agyagedényt", sőt, ezen a telken is előbukkant kerítésoszlop leásásakor egy emberi lábszár. A csontváz keletelve feküdt. Kísérlet történt az antropológiai vizsgálatra is: „orvosok" megvizsgálták a vázat, és megállapították, hogy nő volt, 165-170 cm magas, inkább kerekded, mint hosszú, magas koponyájú. Szemben a fentebb említett fülbevalókkal, itt hiteles feltárásból egyéb leletek is származtak: egy 40 mm hosszú aranytű, melynek egyik vége hegyes, a másik kétfelé hajló spirális, valamint egy lapos, korong alakú borostyángyöngy volt még a koponya mellett, az aranyfülbevalók társaságában. Mezőkövesd környéke rendkívül gazdag lelőhelyekben, sok, de jobbára szórvány későszarmata lelet származik innen. Az Egerlövő község határában lévő Homokpartról az 1930-as években került a múzeum gyűjteményébe egy kis, sötétszürke, fényezett felületű, gömbtestű edényke. Az 1970-es évek elején egy kézzel formált, bevagdalt peremű fazekat, és néhány pasztagyöngyöt hoztak be. „Egerlövő, Rima part" volt az 6 Herman Ottó Múzeum Adattára 229-1950. 398-68. 7 A leletanyag a Herman Ottó Múzeumban található, Ltsz. 73.24.65-66, 68. Publikálatlan. 8 Csallány Dezsó' 1943. 28-29. Bóna István 1978.132. 9 Leszih Andor 1932. 10 Gádor Judit ásatása, a leletanyag a Herman Ottó Múzeumban található, leltározatlan. 56