A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Dénes József: A magyarok hét neme és hét országa (A magyar „törzsek” elhelyezkedése a Kárpát-medencében)

Legutóbb Sándorfi György vizsgálta meg korszerű statisztikai módszerek alkal- * mázasával - többek között - a „törzsi" helynevek szóródását. Arra a megállapításra jutott, hogy az egyes „törzsek" eredetileg sem lehettek területi egységek, vagyis szerinte „hibás ... minden olyan kísérlet, amely egységes törzsi megtelepedést feltételezve, a teljes Kárpát-medencét különböző törzsi területekre felosztva, azok bomlásából vezeti le törzsi helyneveink keletkezését."

7 Miután az eddigi kísérletek egytől-egyig csődöt mondtak, nyilvánvalóan más úton kell keresnünk a megoldást. A hét nem Már maga VII. Konsztantinosz császár is geneákat, azaz nemzetségeket sorol fel számunkra felbecsülhetetlen értékű művében.

8 Tudósításának idején, a 10. század közepén még létezett az általa felsorolt 7 „türk" és 1 „kabar" genea, valamennyinek élén l-l fejedelem, „vajda" állt. Igaz „a türköknek ez a nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részén üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak

9 (kiemelés tőlem - D. J.). Vagyis a genea (nem, nemzetség) olyan egység, amely csak háború esetén funkcionál, legalábbis ez a szerepe elsődleges. Tehát a rekonstruálandó 10. századi magyar rendszerhez analógiát kell keresnünk. Németh Gyula, majd Bodor György és Györffy György kutatásainak köszönhetően kielégítő részletességgel ismerjük a székelyek ősi nemzetségi szervezetét. Németh Gyulától

10 származik az a megállapítás, hogy a székelység egy mesterségesen szervezett - szerinte oguz mintára létrehozott - nép, minden bizonnyal egy („tartomány" értelemben vett) törzsi egység. Ez 6 nemből és nemenként 4-4 ágból állt, vagyis összesen 24 ág képezte a székelység tisztségviselő, katonáskodó rétegét. Bodor György

11 okleveles adatok alapján részletesen is megvilágította az egészen 1562-ig tovább élő rendszer működését. Ennek lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a nemek és ágak nem területi egységek voltak. A „vérségi", nemek-ágak szerinti és a területi („szék") szervezet egymástól független volt, mindkettő lefedte a székelyek által lakott terület egészét. Mind a 6 nem ill. 24 ág jelen volt minden területi egységben. Györffy György

12 felfogása szerint l-l nem eredetileg - még a székelyek feltételezett előző la- i kóhelyén - megfelelhetett l-l területi egységnek és a „keveredés" az áttelepülés következtében alakult volna ki. Ezt ugyan nem osztjuk (ilyen egyenletes „keveredést" nem lehet elképzelni!), de valóban megállapítható, hogy a régibb időkben 6 területi egység („szék") volt a Székelyföldön (a hetediket, Aranyosszéket csak 1260 után hoz7 Sándorfi György 1989.12. 8 Moravcsik Gyula 1984.4&47. 9 Moravcsik Gyula 1984.48. 10 Németh Gyula 1935.129-156. 11 Bodor György 1983. 281-305. 12 Györffy György 1990. 76. 572 4