A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Dénes József: A magyarok hét neme és hét országa (A magyar „törzsek” elhelyezkedése a Kárpát-medencében)
ták létre 13 a kezdi székelyek egy részéből), ami számszerűen pontosan megfelel a 6 nemnek. A Bodor György által közölt térképre 14 tekintve, mely a nemek és ágak elhelyezkedését mutatja be Marosszék területén, azt látjuk, hogy térképi elhelyezkedésük kevertsége éppen olyan típusú, mint az un. magyar törzsi helyneveké. 15 Vagyis a különböző nemek és ágak egyaránt jelentkeznek a vizsgált terület legkülönfélébb részein. Nem lehet kimutatni olyan területi egységet, ahol bármelyik nem dominálna, de olyant sem ahol teljesen hiányozna valamelyik. Mindebből számunkra az a kézenfekvő következtetés adódik, hogy a 7 genea (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) a „türk"-magyarok által elfoglalt Kárpát-medencei területen ugyanazt a szerepet játszotta, mint a Székelyföldön a 6 nem. Két, eddig megfejthetetlennek tűnő kérdés is megoldódik ezáltal. Egyrészről magyarázatot kap a „törzsi" helynevek elhelyezkedése, „keveredése". Vagyis ugyanazt kell állítanunk, amit más megközelítés alapján Sándorfi György állapított meg, az egyes „törzsek" eredetileg sem lehettek területi egységek. Másrészről rögtön megmagyarázhatóvá válik a „türk"-magyar geneák neveinek szinte teljes hiánya Erdélyben. Tudniillik ide nyilvánvalóan - mint az ellenséges besenyők közelsége miatt leginkább veszélyes helyre - a csatlakozott kabarok törzse telepedhetett (akiknél a „türk" geneák szerepét, Konsztantinosz által említett 3 geneájuk játszotta). Megjegyzem, más úton, de ugyanerre az eredményre jutott Vékony Gábor 16 az alsószentmihályfalvi kazár nyelvű felirat megfejtése kapcsán. Ezek után természetesen újra kell gondolnunk a székely nemzetségi szervezet létrejöttét. A megszervezés időpontját, mint arra meggyőző érvekkel Györffy György rámutatott, 17 feltétlenül a 10. század keresztény államszervezést megelőző időszakára kell tennünk. Miért ne feltételeznénk, hogy az Árpádok vezette törzsszövetségi hatalom saját működési módja, saját létező szervezete mintájára szervezte meg és telepítette a határok közelébe a Kárpát-medencében talált, meghódolt, csatlakozott székelyeket. Maguknak a „türk"-magyaroknak lehetett oguz minta szerinti szervezete (a türk-oguz kapcsolatok annyira szorosak, hogy a két „nép" részbeni azonosságára kell gondolnunk 18 ). Tehát szó nincs arról, hogy a székelyeket valamiféle térben és időben is távoli oguz minta szerint szervezték volna meg. Azaz, nagy valószínűséggel a honfoglaláskori magyar „törzsi' szervezet „kövületeként' értékelhetjük az ősi székely nemzetségi szervezetet. Ebből - többek között - az következik, hogy a Nyéket, Megyert és társaikat „nem"-nek kell tekintenünk. VII. Konsztantinosz császártól tudjuk, hogy minden geneának-nemnek volt fejedelme, azonban csak háború esetén engedelmeskednek nekik. Hogy ezt is megérthessük, képet kell alkotnunk a területi kormányzás mikéntjéről. 13 Györffy György 1990. 29. 14 Bodor György 1983. 303. 15 Sándorfi György 1989.1-7. térkép 16 Vékony Gábor 1987. 378-384. 17 Györffy György 1990.24. 18 Ligeti Lajos 1986. 321-339. 573 fe
