A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Szovák Kornél: A fehérló-monda kérdéséhez

A FEHÉRLÓ-MONDA KÉRDÉSÉHEZ SZOVÁK KORNÉL (Budapest, MTA Ókortudományi Kutatócsoport) 1. A magyarság mondakincse fontos forrása lehet népünk korai történetének. Nem ritka eset, hogy más kútfőkből egyébként ismeretlen történeti tényekről tartottak fenn híradást (természetesen műfaji sajátságaiknak megfelelően, szimbolikus formában) a mondák. A Turul-monda, a Csodaszarvas-monda, a Sasok mondája, az Álmosmonda és mindahány történeti monda olyan események lenyomatát őrzi, melyeket a népi történeti tudat értékelt megőrzésre méltóknak és öltöztetett ősrégi, nemritkán évezredes mondamotívumokba, és csak viszonylag későn kerültek be az írásos hagyományba. A népmondákkal szemben történeti mondáink többnyire a lejegyzők tudós munkájának nyomát viselik magukon. A mondák értelmezését éppen ez a többrétegű» ség teszi problematikussá.

1 Honfoglalási mondakörünk egyik legkerekebb darabja az epikus jegyeket mutató, un. fehérló-monda. Minthogy a magyar honfoglalás lefolyásának oly részletekbe menő leírásával kényeztet bennünket, melyhez foghatót egyéb - a mondához képest primer - forrásaink nem nyújtanak, nem csodálkozhatunk azon, hogy a történeti szakirodalom meglehetősen sokat foglalkozott vele. A kutatók többnyire olyan hiteles mondának tartják, mely a nép szájhagyományából került be az írott történeti szövegekbe.

2 írott változatát P. mesternek és a XIV. századi krónikaszerkesztmény ismeretlen szerzőjének köszönhetjük.

3 Mivel a XIV. századi változat kerekebb és az eseményeket hiteles történeti személyhez - Szvatopluk morva fejedelemhez - köti, ez tűnhet eredetibbnek a P. mester lejegyezte „racionalizált" változattal szemben.

4 Ez a történeti személy jelenti egyben a monda értelmezésének legfőbb nehézségét is, lévén, hogy a morva fejedelem a magyar honfoglalást megelőző évben elhalt, a történetben olvasható konfliktusról pedig Szvatopluk és a magyarok közt nem tudunk. Önkéntelenül felvetődhet tehát a kérdés: mi a monda történeti „magva'* és melyek a mondai, színező motívumok? 1 Honti János, é. n. 2 A fehérló-mondára vonatkozó szakirodalom felsorolását Id. Kristó Gyula 1970.119-123., valamint Szegfű László 1989. 31-46. 3 P. MAG. 16 p. 56-57,20 p. 60-62,38 p. 80-81; Chron. sacc. XIV. 28 p. 287-290. 4 A szakirodalomban elterjedt felfogás, hogy P. mester észszerűsítette a történetet. 563