A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

Az első, általunk vizsgálatra szánt kérdés az életformaváltás, illetve a lovas néppé válás. Felvetése kétszeresen is indokolt: 1. Hosszan tartó vita folyt a szakemberek kö­zött Zichytől Ligeti Lajosig 6 arról, ugor kori örökségünk-e a lovas kultúra, avagy egy „fejlettebb" néptől (a törökségtől) vettük-e át valamikor közös történelmünk során. 2. Az átvételhez vagy életformaváltáshoz szükséges időtartamot általában hosszú - 100­200 éves - időszakaszban próbálták meghatározni. 7 Az észak-amerikai síksági indián példák alapján a szerző ezt rendkívül hosszúnak ítéli. Az amerikai kontinensen a ló nem volt őshonos. Elterjedése ily módon jól illusztrálja, hogyan és milyen intenzitással lettek lovasnéppé azok a törzsek, amelyek korábban nem is láttak „varázslatos ku­tyát". 8 Állításunk igazolására a sájenn törzsről kívánunk elsődlegesen szólni, hiszen mint Preston Holder megfogalmazta: 9 „Ők szinte sűrítetten (in capsule form) mutatják annak egy változatát, amit a letelepült életmódról a nomád életmódra való áttérés jelentett. Alig három nemzedék alatt elhagyták a Vörös-folyó vízrendszeré­hez tartozó Sheyenne-folyó menti földkunyhós falvaikat, és a XVIII. század végén egy kis időre leteleped­tek a Grand- és Missouri folyók összefolyásánál az arikara falvak szomszédságában. Alig több mint egy év­tized múltán véglegesen ott hagyták kertjeiket és a dél-dakotai Fekete Hegyek környékére vándoroltak, ame­lyet az 1830-as években ismét elhagytak (kiemelés tőlem N. I.)." Be kell vallanunk, Holder leírása meglehetősen lecsupaszított, de az alapvető té­nyeket illetően helytálló. Csupán az összehasonlíthatóság kedvéért, nézzük mit ír a la­kotákról (sziúkról), akiket ő dakotáknak 10 nevez: 11 „... a dakoták... az új életmód (értsd: a lo­vas, bölényvadász életmód) egyik legsikeresebb képviselői voltak. Átváltozásuk vándorló, gyalogos vadá­szokból tökéletes lovas nomádokká megdöbbentően gyorsan zajlott le. A teljes folyamat láthatóan két nem­zedék alatt végbement (kiemelés tőlem N.I.)." Ennyit egyelőre ízelítőül a síksági indián életformaváltásról. Annak bemutatásá­ra, hogy ez a gyorsaság nem az adatok szimplifikálásából konstruált elmélet, vizsgál­juk meg adatoltabban a sájenn történelmet. Lévén a Nagy Síkság egyik legalaposab­ban kutatott népe, történelmükről több alapos tanulmány készült. 12 Első említésük 1680 tájáról datálható, ekkor Minnesotában a Mississippi folyó forrásvidékének kör­nyékén, és a Mille Lacs tó közelében éltek csoportjaik. 13 Ezen, a tavakkal szabdalt, er­6 Zichy István 1923., Mészöly Gedeon 1929., Zichy István 1931, Hóman Bálint - Szekß Gyula 1939., Li­geti Lajos 1943., Ligeti Lajos 1986. 7 Bár kitérőnek minősíthető, itt említhetjük meg Róna-Tas András egyik hozzászólását is, mely sze- * rint kétszáz év alatt nehezen fejlődhettek a késő avarok nomádokból valódi földművelőkké (Fodor István 1985.). Ennek a kijelentésnek is revideálni lehetne az érvényességét. 8 A „varázslatos kutya" kifejezés a lakota (sziú) indiánok nyelvében a lóra használt terminus, a sun'kawakan tükörfordítása. Buechel 1970.469. 9 Holder, Preston 1970. 91. 10 A nyugati sziúkat (lakotákat) dakotáknak nevezni meglehetősen durva egyszerűsítés, amely az 1970-es évek közepéig az amerikai néprajzi szakirodalomban is általános volt. Erre vonatkozóan lásd, Po­wers, William К. 1977. 4-24. A lakota-nakota-dakota változatok dialektusbeli különbséget jeleznek a politi­kailag önálló titon (nyugati sziú: lakota), yanktonai (középső sziú: nakota), és szanti (keleti sziú: dakota) csoportok között. 11 Holder, Preston 1970.105. 12 Grinnell, George В. 1915., Grinnell, George B. 1923., Grinnell, George B. 1926., Berthrong, Donald J. 1963., Hyde, George 1967., Powell, Peter J. 1969., Powell, Peter J. 1981., Moore, John H. 1987. 13 Igaz, hogy a források ezen a területen említik őket, nyelvészeti kutatások viszont kimutatták, hogy a sájenn nyelv nem az algonkin nyelvcsalád nyugati csoportjaival (feketeláb, arapaho, atszina) rokon, ha­540 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom