A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld 9. századi történetéhez (A késő avar karéjos övveretek)
Ezt a kronológiai helyzetet erősíti az a tény is, hogy a komáromi, a nemesvölgyi, az alsógelléri, a dunacsébi és a moravicai 73 temetők az állatfej alakú lószerszámveretek és az állatfejben végződő szíjvégek alapján egy lelethorizonthoz, a bocsi lelet köréhez tartoznak. Ennek korát Garam Éva a 9. századra teszi. 74 Természetesen ezen időrendi meghatározásnak lehetnek bizonytalan pontjai és vele szemben megfogalmazhatók ellenvetések is. Ez két dologból fakadhat. Egyrészt abból, hogy bizonyos történeti kérdések erősen hatnak a régészeti kormeghatározásokra. Másrészt a késő avar kor legutolsó fázisában csak nehezen lehet időrendi különbségeket tenni az egyes lelettípusok között. A relatív kronológia tisztázása után az abszolút időrend meghatározása nem minden esetben egyértelmű. Nehezen határozható meg mi az, ami biztosan eltűnt az avar emlékanyagból a 8. század végén és mi az, amelynek a 9. századi meglétét akárcsak feltételezhetjük is. Sajátos helyzeténél fogva a karosi szíjvég kérdésével külön kell foglalkozni. A honfoglaló sírban talált szíjvég felépítésében a késő avar karéjos szíjvégekre hasonlít, azonban a technikája és a stílusa alapján jól illeszkedik egyéb honfoglaláskori leleteinkhez. Ez a kettősség a probléma megoldásában is kétféle magyarázatra ad lehetőséget. Az egyiket Csallány Dezső korábban ismertetett feltevése képviseli. Eszerint a különleges lelet egyértelműen bizonyítja, hogy az avar népesség egy része megélte a magyar honfoglalást. Természetesen ennek lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, annál is inkább, mert úgy tűnik, nő azoknak a régészeti adatoknak a száma, amelyek ezt megerősíthetik. Elég itt talán néhány olyan lelőhelyre utalni, amelyek a jelenségeik révén felvethetik a két népesség közti kapcsolat - egyelőre még tisztázatlan - kérdését is. Noha ezek a jelenségek nem feltétlenül kell, hogy közvetlen kapcsolatra utaljanak: Halimba 75 , Szarvas-Kákapuszta 76 , Szabadkígyós 77 , Ibrány 78 , PrSa 79 , Hencida, Marosgombás, Újfehértó 80 és Szegvár 81 . Mindezek ellenére nem lehet kizárni a másik magyarázatot sem, mely szerint a két kultúra között valamilyen közös kelet-európai eredet teremthet kapcsolatot. Ez azonban jelenlegi ismereteink szerint nem bizonyítható. Mint ahogyan nem bizonyítható Csallány Dezső feltevése sem, tudniillik, hogy a karéjos véreteket tartalmazó temetők teljes egészében ahhoz a népességhez köthetők, amely megérte a magyarok honfoglalását. A feladat természetesen nem az, hogy e típus vizsgálata kapcsán bebizonyítsuk a 9. század végén élő avarság létét. Ennél sokkal egyszerűbben vetődik fel a probléma: 73 Stara Moravica 63. sír. Az állatfej alakú szíjvégen kívül, maszkos gombocska és áttört kör csüngő volt a sírban. Köszönöm Ricz Péternek, hogy a közöletlen anyagot megnézhettem a szabadkai múzeumban. 74 Garam Éva 1981.49. 75 Török Gyula 1966. 76 Szabó János Gyó'ző 1964-5. 61-73. 77 Bálint Csanád 1971. 60. 78 Köszönöm Istvánovits Eszternek a szíves szóbeli közlését. 79 Anton Tocik 1963. 80 Csallány Dezső 1956 b. 81 Köszönöm Lőrinczy Gábornak a szíves szóbeli közlését. 469 / /
